A Kossuth-díjas rendező szerint kifejezetten nehéz darabra készülhetnek a színészek, amely sok munkát igényel, előbb meg kell érteni magát a művet ahhoz, hogy közelebb tudjanak kerülni hozzá.

Závada Pál – mint mondta – sok év után, nagy örömmel tért vissza Szegedre, ahol gimnáziumi éveit töltötte.

Az író darabjában valós és fiktív alakok egyaránt szerepelnek. A második világháború idején játszódó történet főszereplői az ország legnagyobb vállalatbirodalmának tulajdonosai, akiket zsidó származásuk miatt üldöznek. Megmenekülésük fejében a gyáraikat és birtokaikat adják át az SS-nek. 

Az utolsó farsangra összegyűlnek a családi kastélyban. Aggodalmaik kettősek: egyrészt hogyan sikerülhet megmenteniük az életüket, másrészt pedig a rendkívüli helyzetben mihez kezdjenek egymás közti viszonyaikkal. Különösen ami a Kárász Zénó alakította nagytőkést, Kohner Artúrt, a feleségét, a jelentős örökség tulajdonosát, Weiss Helént – akit Szávai Viktória formál meg a színpadon –, illetve a vagyontalan, fiatal özvegyet, Kohner szeretőjét, Valériusz Lolát – Menczel Andrea – illeti.

Fotó: Szegedi Nemzeti Színház