Kertész Mihály – későbbi nevén Michael Curtiz – a XIX. század végén született Budapesten. Kiemelkedő első generációs filmrendezőként már mintegy 60 filmet készített – Berlinben, Kolozsváron, Budapesten és Dániában –, mikor 1926-ban Jack Warner stúdióvezető hívására emigrált az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a Warner Bros.-hoz szegődött. Itt több mint 100 filmet készített, az akkor divatos filmes műfajok szinte teljes skáláján kipróbálva magát. Mai napig leghíresebb alkotása a Casablanca, mely végül a legjobb filmnek, rendezésnek és forgatókönyvnek járó díját is elnyerte az 1943-as Oscar-gálán.

Werkfotók, portrék, családi körben és társasági eseményeken készült felvételek – ezek mind fellelhetők a különleges fotó-sorozatban. A 23x26 cm-es kiterjedésű album több, még sosem látott felvételt tartalmaz a Curtiz által vezetett bécsi, berlini és hollywoodi forgatásokról. A képek az 1914-től 1949-ig tartó időszakot ölelik fel, felvillantva többek között Jack Warner 1937-es, illetve maga Kertész Mihály 1931-es budapesti látogatása is.



A filmarchívum a 2019-es évet Kertész Mihály emlékének ajánlja. Többek között megkezdik az 1917-es évben leforgatott Az utolsó hajnal című filmjének 4K-s restaurálását. 2004-ben részben Hollandiából, egy évvel később pedig teljes egészében Ausztriából került elő az említett film kópiája, az analóg helyreállítást még 2010-ben a Haghe Film végezte el. A Filmarchívum gondozásában az Osiris Kiadó hozzájárulásával pedig hamarosan magyar nyelven is megjelenik Alan K. Rode monográfiája, a Michael Curtiz: A Life in Film.

„Egyetlen más rendező műveit sem nézik ilyen szertartásosan. Az amerikaiak ma is a Fehér karácsonnyal (White Christhmas) ünneplik a karácsonyt, a Yankee Doodle Dandyt nézik a függetlenség napján, és a szerelmet a Casablanca nézése közben találják meg” – írja Kertész Mihályról szóló aprólékos életrajzi művében Rode 

Forrás: Magyar Nemzeti Filmalap