Kiállítás a százötven éves szegedi fotógráfia kezdeteiről / PRAE.HU

A tárlat 1859-től az utolsó békeévig, 1913-ig mutatja be a szegedi fotográfia történetét és azt a hatalmas változást, ami ebben a bő ötven évben végbement a városban - mondta Fári Irén muzeológus.

Az első szegedi fotográfus Debrecenyi Ignác volt, az első hivatalos műterem kialakítása pedig Rorbach Antal gyógyszerész nevéhez fűződik, ami nem is véletlen, hiszen a fényképek elkészítése ekkoriban még komoly vegyészeti tudást igényelt. Rorbach Antal többek között egy nagyszabású fotósorozatot készített a szegedi vasúti híd építéséről, és munkájával akkora sikert aratott, hogy később számos európai hídépítés képi dokumentálására kapott felkérést.

A szeptember 20-ig látható kiállítás a műtermek alapítása szerint kronologikusan követi végig a szegedi fényképészet fejlődését. A fél évszázad során a Tisza-parti városban összesen 45 fotószalon működött, ezek jelentős része napfényműterem volt, ahol részben az üvegből készített fal és tető segítségével természetes fény biztosította a megvilágítást.

Kezdetben a fényképezkedés ünnepi esemény volt, amelyet kevesen engedhettek meg maguknak, a technika terjedésével azonban egyre szélesebb társadalmi rétegeknek vált elérhetővé ez a szolgáltatás. Fordulópontot a századforduló és a fényképes igazolványok megjelenése hozta, amikor már a hétköznapok része lett a fotográfia.

A fotósok nem csupán műtermeikben - ahol a portrék készültek - dolgoztak, hanem megörökítették a város nagy jelentőségű eseményeit is. Láthatók a kiállításon az 1879-es nagy árvíz pusztítását és az azt követő újjáépítést dokumentáló fotók, a szegedi vár bontásának képes krónikája, a Dóm helyén állt Szent Dömötör templomról készült fényképek, csakúgy, mint az első szegedi automobil 1904-es megjelenését ábrázoló képek.

art&design

Szerzők

További írások a rovatból

Más művészeti ágakról