Balaton-part, forró nyár, nyolcvanas évek, víkendházak, pulóverpiac, mólók. A fővárosból a tó mellé menekülő nagyszülők, NDK-s családok, kiváltságos élsportolók víkendházainak élete elevenedik meg a novellákban. A szocializmus gazdagjainak és kisembereinek nyári világa mellett bepillanthatunk a legszegényebbek életébe, és átélhetővé válik a kor várakozó, feszült csendje... A nyaralás önfeledt öröme mellett megbicsaklott sorsokat, bűnöket, titkokat és hazugságokat mos partra a víz.

Egy kislányt a nagyapja úszni tanít. Mikor elhagyják a stéget, a nádas szélén egy hullát találnak. Ahogy Kiss Noémi többi szuggesztív Balaton-novellájában, itt is a felfedezés izgalma és a szorongás felkavaró érzései keverednek.

„Az NDK-val együtt tűnt el a Balaton. Az augusztusi vihar elfújta a strandunk forró lángosainak szagát. A felhők, akár tépett szélű, fehér papírszalvéták ültek a hullámzó víz fölött. Minden vad volt, és húsbavágóan mulandó.”

(fotó: Litera.hu)