Az UNESCO 2004-ben azzal a céllal hozta létre a Kreatív Városok Hálózatát, hogy világszerte támogassa a nemzetközi együttműködéseket. A tagvárosok hét kreatív terület egyikét képviselik: Budapest például 2015 óta a dizájn, Veszprém 2019 óta a zene kreatív városa, harmadikként Debrecen szeretne csatlakozni a hálózathoz az irodalom kreatív városaként - részletezte a polgármester.

Papp László kitért arra is, hogy az irodalom fontos része a könyvnyomtatás kultúrája, Debrecen szerepe ezen a téren is jelentős: a városban jogfolytonosan 460 éve működik az ország egyik legnagyobb nyomdája, az Alföldi Nyomda, amely a hazai irodalmi művek 80 százalékát állítja elő.

Pósán László országgyűlési képviselő, a parlament kulturális bizottságának elnöke a magyar nyelv egyedülállóságára hívta fel a figyelmet, utalva arra, hogy csak magyarul lehet rímes és időmértékes verseket is írni. "A debreceni pályázattal a magyar irodalom kaput nyit a világra" - hangoztatta a politikus.

Puskás István, Debrecen kulturális alpolgármestere, a pályázat kezdeményezője hozzátette: az Irodalom Városa hálózatnak jelenleg 29 tagja van Új-Zélandtól az Egyesült Államokig. Kelet-Európában Prága, Krakkó, Wroclaw és Ljubljana viselheti a címet.

Sikeres pályázat esetén Debrecen a magyar irodalmat más kultúrák felé közvetítheti, már önmagában a pályázati anyag megalkotása megmutatja a város kultúrájának sokszínűségét - mondta, hozzátéve, hogy a Méliusz Juhász Péter könyvtár, a Debreceni Egyetem, a Debreceni Református Kollégium, a Csokonai Színház és a Debreceni Irodalom Házán keresztül a Déri Múzeum is közreműködött a folyamatban, de további több mint két tucat városi szervezet, oktatási intézmények, egyházak, nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, alkotóközösségek és művészek kapcsolódtak be a közös gondolkodásba, sőt, még a nagyváradi Újvárad folyóirat is hozzátett a pályázathoz.

Kovács Béla Lóránt, a pályázatért felelős Méliusz Juhász Péter könyvtár igazgatója bejelentette: Debrecen kötelezettséget vállal, hogy együttműködik afrikai kultúrákkal és az itt élő afrikai közösségekkel, összhangban az ENSZ agendájával. Emellett a pályázat sajátossága, hogy az egészséges jólétet helyezi a középpontba.

"Ahogy a pályázatunk fogalmaz: az irodalom gyógyír, balzsamír tud lenni. A pandémia mindannyiunkat megviselt mentálisan is, a művészetek és azon belül az irodalom pedig alkalmas arra, hogy lelki sebeket gyógyítson" - fogalmazott Kovács Béla Lóránt.

A pályázat benyújtásának határideje június 30., az UNESCO október végén jelenti be az eredményt.