bezár
 

art&design

2021. 08. 29.
Mese, mítosz, história
Archaizálás és mágikus realizmus az 1960-70-es évek magyar művészetében
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mese, mítosz, história Kiállítás nyílt a Vaszary Galériában a Kádár-kor magyar művészetének egy eddig kevéssé feltárt szeletéről.

A tárlaton a hatvanas-hetvenes évek művészi grafikáinak legkiválóbb alkotói vonulnak fel, de a rézmetszetek, rézkarcok, fametszetek és linómetszetek mellett festmények, kárpitok és ritkán látható, egyedi tárgyalkotások is láthatók.

Ezek az alkotások a hivatalos művészet és az avantgárd köztes terében születtek, sem az ideológiailag elkötelezett drámai pátosz vagy plein air realizmus, sem a direkten politizáló, nyugati trendekhez igazodó avantgárd látásmód nem jellemző rájuk. E kör alkotói a szocializmus szürke hétköznapjaival szemben egy álomvilágot, mítoszok és mesék világából szőtt alternatív valóságot teremtettek műveiken. Előszeretettel archaizálnak, azaz követik a művészet klasszikus történeti korstílusait, főként a középkor és reneszánsz látásmódját. Ideáljuk Dürer grafikája és Van Eyck és Bosch festészete. 

A tárlat három témakörre szervezve ad áttekintést e tendenciákról. A mítosz kapcsán az antik és keresztény mitológiához kapcsolódó feldolgozásokat láthatunk, köztük olyan műveket, amelyek (némi aktuális áthallással) Daidalosz és Ikarosz mítoszán keresztül a művész helyzetét és a menekülés lehetőségét gondolják újra. (Hajnal Gabriella, Kondor Béla, Rékassy Csaba, Molnár Gabriella, Berki Viola, Pekáry István).

A második nagy témakör, a história arról ad áttekintést, hogyan viszonyultak e művészek a történeti múlthoz, annak olyan átpolitizált hőseihez mint Dózsa, Zrínyi vagy Petőfi (Kondor Béla, Gácsi Mihály, Szemethy Imre, Somogyi Győző, Tulipán László) vagy Dürer művészeti örökségéhez (Gyulai Líviusz, Würtz Ádám). A válogatás kitér a a művész korabeli szerepére, megidézve a mesterember művész és a varázsló művész szerepeit (Szabó Vladimir, Gross Arnold, Kass János).

Ez kapcsolódik a tárlat harmadik témájához, a meséhez, ami a mágikus realista művészek által teremtett alternatív kisvilágokból mutat be ízelítőt, ilyenek a színház, bábszínház, cirkusz és a vásári mutatványosok varázslatos közege (Ágotha Margit, Anna Margit, Galambos Tamás, Engel Tevan István) és a magánmitológiák utópisztikus világa (Kovács Tamás, Badacsonyi Sándor).

A kiállítás 2021. augusztus 21. és 2022. január 9. között látogatható a balatonfüredi Vaszary Galériában (8230, Honvéd u. 2-4.). A kiállítás kurátora Révész Emese.További információ a Vaszary Galéria facebook oldalán olvasható.

Kép a Vaszary Galéria jóvoltából.
Pekáry István: Éden, 1975 

nyomtat

Szerzők

-- PRAE.HU --

A prae.hu művészeti portál 2006 óta jelenik meg, naponta friss művészeti hírekkel, tudósításokkal, és elemzésekkel, interjúkkal. Hat művészeti ág (irodalom, art&design, építészet, színház, zene, film) mellett gyerekrovata is van.


További írások a rovatból

Lugosi LUGO László utánkövetése – elhangzott az emléktábla avatásán
art&design

Nagyívű nemzetközi kiállítás nyílik a Deák17 Galériában
art&design

Tetőtér-interjú Koleszár Stellával

Más művészeti ágakról

irodalom

Krasznahorkai László Zsömle odavan című regényéről
irodalom

Áfra János volt a Költőim sorozat áprilisi vendége
Kritika Kállay Eszter Vérehulló fecskefű című kötetéről
Roy Jacobsen: A láthatatlanok című regényéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés