A Nyugatról nézve - keletről nézve című tárlat Nyugat- és Kelet-Európa művészvilágának egy-egy legendás korszakába enged bepillantást. A képalkotó stílusok így első látásra a portréfotózás két ellentétes pólusát képviselik, de a fotográfiák mégis "ugyanazt a küldetést teljesítik: a művész mint kulturális és társadalmi szimbólum ábrázolását".

A Szilágyi Lenke és az 1979-ben elhunyt Lothar Wolleh képein kirajzolódó művészi attitűdök és erővonalak érzékletesen illusztrálják két párhuzamos kultúrkör művészének két eltérő korszakban adott válaszát ugyanarra a témára.

Lothar Wolleh portréin a lefényképezett művészek saját alkotói énjük szimbólumaként jelennek meg a fotós által megalkotott stilizált színpadon. Szilágyi Lenke "egyszerű, keresetlen fotóin az ismert művészegyéniségek maszkja mögött megbújó magánembereket" véli felfedezni a képek szemlélője.

Lothar Wolleh az 1960-as években kezdte pályafutását reklámfotósként, ezt követően kezdett el világhírű művészeket fotózni. A karrierje során lencsevégre kapott 109 művész között ott vannak a kortárs német művészet legjelentősebb alakjai. Képein látható többek között Gerhard Richter, Georg Baselitz és Joseph Beuys. A CHB tárlatán kelet-európai képzőművészekről készített fotóiból is bemutatnak egy válogatást.

Szilágyi Lenke művészfotó-gyűjteménye elsősorban az 1980-as és 1990-es évek kortárs művészeti és kulturális színterének fontos személyiségeit jeleníti meg, köztük Bak Imrét, Szirtes Jánost, Sugár Jánost, Bukta Imrét és Perneczky Gézát.

A négyzetes kép forrása: wikimedia.org