Az 1972 őszén született Síremlék ihletője egy, a költő múzsájáról, Jutta Scherrerről készült fotó. "A Gyerekek és katonák után eltökéltem, hogy most pedig pihenni fogok. Ekkor került kezembe egy fénykép, ami annyira meglepett és megrendített, hogy még az első darab lendületéből szinte órák alatt megírtam egy újabb színpadi művet, a Síremléket" – írta Pilinszky.

Az Urbi et orbi a testi szenvedésről című darabot a szerző 1973 januárjában írta Párizsban. A szintén egyfelvonásos darab két főszereplője a fehér pápa és az utódja, a fekete pápa. A történet szerint a fehér pápa haldoklik, a fekete pápa pedig már készen áll a beiktatásra. A Vatikán előtt a tömeg várja a pápa halálának pillanatát és az Urbi et Orbi áldást, ám egy csodás fordulattal a fehér pápa egy "képtelenségig hosszú csend" után feltámad, a fekete pápa pedig holtan esik össze.

Pilinszky János színművei egy sajátos színpadi univerzumba repítik el a nézőt, szürreális képek, allegorikus alakok és érzéki hangulatok szuggesztív áramlásába. Az Urbi et orbi és a Síremlék című egyfelvonásosok, magukon viselik szerzőjük párizsi élményeinek és Robert Wilson színházeszményének mágikus hatását - olvasható az előadás ismertetőjében.

A Magvető Kiadó egy idén tavasszal megjelent kiadvánnyal emlékszik a száz éve született költőre. Pilinszky élete végéig az általa "vertikális regényként" emlegetett önéletrajz megírásával foglalkozott. Az Önéletrajzaim című kötet az elkészült és még életében publikált fejezetek mellett a befejezetlen részeket, töredékeket is tartalmazza, Bende József szerkesztésében.

A négyzetes kép forrása: www.szekesfehervar.hu