A Hoffmann meséiből a fennmaradt kéziratok alapján számos változat született. A Magyar Állami Operaház most a legismertebb, 1907-es kiadás alapján mutatja be a darabot. Az opera előadástörténetének hagyományai megoszlanak a tekintetben, hogy Hoffmann szerelmeit a színházak egy vagy több énekesre bízzák. Az embert próbáló feladatra itthon is csak kevesen vállalkoztak a Magyar Állami Operaház vezető szopránjai közül. Sándor Erzsi, Ágai Karola és Kukely Júlia nyomdokain most Kolonits Klára mutatkozik be a bravúrszerepkörben.

A másik szereposztásban tehetséges fiatal művészek, Jónás Réka Piroska (Olympia), Horti Lilla (Antonia), Ádám Zsuzsanna (Giulietta) és Bernáth Éva (Stella) alakítják Hoffmann kedveseit. Rangos partnereik az előadásban László Boldizsár / Nyári Zoltán (Hoffmann), Kálmán Péter (Lindorf / Coppélius / Miracle / Dapertutto), Mester Viktória (Múzsa / Nicklausse), valamint Szappanos Tibor, Gábor Géza, Pataki Bence és Kőrösi András.

Az eredetileg a 2020/21-es A Francia Múzsa Szezonja elnevezésű tematikus évadra tervezett előadást Székely Kriszta állítja színpadra, akinek több egyfelvonásos kamaraelőadás után ez az első nagytermi rendezése az Operában. A rendező Hoffmann történeteit egyfajta spirituális utazásként értelmezve, egy vasúti váróterem bárjába helyezte a cselekményt.

A látványosnak ígérkező díszletek Pallós Nelli, a jelmezek Pattantyus Dóra tervei nyomán készültek, a táncosokat Gergye Krisztián koreografálta. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató Csiki Gábor) Kesselyák Gergely vezényli.

Jacques Offenbach utolsó, befejezetlenül maradt színpadi műve a Hoffmann meséi, amellyel arra tett kísérletet, hogy az opera műfajában is maradandót alkosson. Bár a párizsi Opéra-Comique-ban megtartott 1881-es bemutatót már nem érhette meg, terve sikerrel járt. Operája, amely a német romantikus író, E. T. A. Hoffmann írásain alapul, máig az egyik legtöbbet játszott francia zenés színpadi alkotás.

A négyzetes kép forrása: www.klarakolonits.com