A művészet és szórakoztatóipar szerelemgyermekeként született dioráma a 20. század eleje óta a tudományos múzeumok kedvelt, ám ma már gyakran kritikusan szemlélt prezentációs eszköze. A festészeti eljárásokat, szcenikai megoldásokat és optikai illúziót ötvöző prezentációs formátum lehatárolt doboztérben, a realitás illúzióját keltve, immerzív installációként hivatott egy-egy természettudományi eredményt vagy antropológiai eseményt szemléltetni - emlékeztet a Ludwig Múzeum MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye.

Mint a szervezők felidézik, a dioráma oktató-magyarázó jellegén túl - az úgynevezett peep show-hoz (kukucskáló dobozhoz) és a 19. század második felében elterjedt babaházhoz hasonlóan - mélylélektani hatásmechanizmusa által ér el zsigeri hatást a nézőben.

A voyeurizmus már-már bűnös bizsergése a túlvilági misztérium közelségével és a fantáziavilág feletti teljes kontrol örömével társul. A kukucskáló doboz titokzatosságával, sejtelmességével a kimondhatatlant vagy ábrázolhatatlant is megmutathatja, így válhatott idővel a groteszk fikciók kifejezésformájává is - emeli ki a közlemény.

A kiállításon megjelenő kortárs művek, a dioráma komplex hatásmechanizmusát felhasználva, a kibogozhatatlan modern világot igyekeznek befogadhatóvá, értelmezhetővé tenni nemcsak a néző, hanem az alkotó számára is. A változatos művészi attitűdök a dioráma érzésének és befogadási mechanizmusának különböző megjelenési formáit járják körül a kortárs művészet eszközeivel - áll az ajánlóban.

A Ludwig Múzeum kiállításán bemutatott művek megjelenési formái a tudományos igényű, terepasztalra emlékeztető reprezentációktól (Albert Ádám, Tranker Kata) az eklektikus gyűjteményeken át (BP Szabó György, Babos Zsili) a babaházakat idéző munkákig (Eva Gonggrijp, Szabó Eszter) terjednek.

A látogatók találkozhatnak miniatűr világokkal (Curtis Twalst Santiago), de monumentális immerzív installációkkal is (Tracey Snelling), amelyekben akár "el is veszhetnek". Több ízben kiléphetnek a doboztér meghatározta térből és részei lehetnek a diorámavilágának (Alexandra Crouwers, Daniel Ernst), más művekben pedig megjelenik a groteszk álomvilág is (Karácsonyi László, Szöllősi Géza, Horror Pista, Janie Geiser).

A Ludwig Múzeum Jan Elantkowski és Petró Zsuzska által rendezett kiállítása 2023. január 15-ig tekinthető meg.

Kép forrása: ludwigmuseum.hu