bezár
 

irodalom

2023. 03. 06.
József Attiláról és Szabó Lőrincről az ELTE BTK Kari Tanácstermében – a Prae Kiadó két új könyve kapcsán
A „fényem nő: magam termelem" – Biopoétika a 20-21. századi magyar lírában, valamint A lírai hang túloldalai – József Attila-olvasatok című kötetek megvásárolhatók lesznek a helyszínen
Tartalom értékelése (2 vélemény alapján):
Március 9-én este 18 órai kezdettel mutatják be a Prae Kiadó két új tanulmánykötetét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanácstermében. A „fényem nő: magam termelem” – Biopoétika a 20-21. századi magyar lírában, valamint A lírai hang túloldalai – József Attila-olvasatok című kötetek a legfrissebb biopoétikai kutatások eredményeit adják közre. 

2023. március 9-én este 18 órai kezdettel mutatják be a Prae Kiadó és az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport új kiadványait.

• „fényem nő, magam termelem – Biopoétika a 20-21. századi magyar lírában (szerk. Balajthy Ágnes, Mezei Gábor), Prae, Budapest, 2022.
A kötetet Halász Hajnalka és Szirák Péter szerzők közreműködésével bemutatja: Krupp József

• A lírai hang túloldalai – József Attila-olvasatok (szerk. Halász Hajnalka, Lőrincz Csongor), Prae, Budapest, 2023.
A kötetet Bónus Tibor és Halász Hajnalka szerzők közreműködésével bemutatja: Molnár Gábor Tamás

Az eseményhez itt lehet csatlakozni a Facebookon. 

A kötetek megvásárolhatók a könyvbemutatón, illetve a Prae Kiadó webshopjában itt és itt, továbbá a könyvesboltokban és az online könyvkereskedésekben. 

 

„fényem nő: magam termelem” – Biopoétika a 20-21. századi magyar lírában (szerkesztette: Balajthy Ágnes, Mezei Gábor)

„Líra és líraelmélet lehetséges biopoétikai vonatkozásait vizsgálva felmerül a kérdés, vajon mennyiben nyújtanak fogódzót azok a közelmúltban egyre nagyobb számban előtérbe kerülő megközelítések, amelyek élő és élettelen, állat és ember, natúra és kultúra viszonyainak kultúratudományos és irodalmi vonatkozásait igyekeznek körüljárni. A 20-21. századi magyar líra biopoétikai tendenciáinak feltérképezésekor az élet fogalmának, elgondolhatóságának és értelmezhetőségének fókuszba állításával reményeink szerint új megvilágításba kerülhet a költői nyelvnek az a létesítő teljesítménye, amely ezt a kontextust performatív módon alakítja. Míg az 1930-as évek európai költészetében a biológiai és technikai alakítottság elsősorban Gottfried Benn és Paul Valéry kezdeményezéseinek hatására kap mind nagyobb hangsúlyt, a magyar lírában ugyanez többek között József Attila és Szabó Lőrinc verseiben nyer különös jelentőséget, ami elvezet az organikus élet összefüggéseinek a modern költészet számára korábban még nem hozzáférhető rétegeihez. Rajtuk kívül a 20. század költészettörténetének és a kortárs magyar lírának olyan darabjai kerülnek előtérbe jelen kötetben, amelyek a biopoétika szempontjából újabb belátásokhoz segíthetnek hozzá.”

A kötet szerzői: Ágoston Enikő Anna, Balajthy Ágnes, Balogh Gergő, Bónus Tibor, Csehy Zoltán, Gregor Lilla, Halász Hajnalka, Kolozsi Blanka, Kulcsár Szabó Ernő, Lénárt Tamás, Lőrincz Csongor, L. Varga Péter, Mezei Gábor, Mészáros Márton, Németh Zoltán, Oláh Szabolcs, Pataki Viktor, Pataky Adrienn, Szirák Péter, Vígh Levente

Biopoétika a 20-21. századi magyar lírában

 

A lírai hang túloldalai – József Attila-olvasatok (szerkesztette: Halász Hajnalka, Lőrincz Csongor)

„Jelen tanulmánykötet József Attila életművének fontos csomópontjait elsősorban nyelvi-poétikai szempontból vizsgálja, kitérve költészettörténeti és nyelvszemléleti kérdésekre is. A tanulmányok szerzői a József Attila-szövegek mint szövegek olvasására vállalkoznak, természetesen korántsem előzmények nélkül, mindez azonban olyan tartalmi és módszertani koncentrációban jut érvényre, ami korábban aligha valósulhatott meg ilyen mértékben. A gyűjtemény ugyanakkor nem pusztán az életmű bizonyos interpretációs kérdéseire összpontosít, de általános irodalomtudományi horizonton is alapkutatási és lehetőség szerint problémamegoldási innovációt kísérel meg egyes, igencsak aktuális kultúratudományos kihívásokkal szemközt. Mindegyik tanulmányt vagy József Attila művének átfogóbb kérdései, vagy ezzel együtt, de akár ezen túl szisztematikus kultúra-, nyelv- és szubjektumelméleti problémák foglalkoztatják (például a „biopoétika” kontextusában). A kötet ezzel új vagy más (túl)oldalait világítja meg a József Attila-lírának számos bevett értelmezési kódhoz képest, továbbra is nyugtalanítóan frissnek és provokatívnak mutatva e költészet megszólító erejét.”

A kötet szerzői: Ágoston Enikő Anna, Bónus Tibor, Halász Hajnalka, Horváth Kornélia, Horváth Péter, Kulcsár-Szabó Zoltán, Lénárt Tamás, Lőrincz Csongor, Mezei Gábor, Osztroluczky Sarolta, Pataky Adrienn, Simon Gábor, Smid Róbert, Szabó Csaba, Szabó Marcell, Tátrai Szilárd, Török Sándor Mátyás

A lírai hang túloldalai

nyomtat

Szerzők

-- PRAE.HU --

A prae.hu művészeti portál 2006 óta jelenik meg, naponta friss művészeti hírekkel, tudósításokkal, és elemzésekkel, interjúkkal. Hat művészeti ág (irodalom, art&design, építészet, színház, zene, film) mellett gyerekrovata is van.


További írások a rovatból

Kiszely Márk volt a Kötetlenül sorozat vendége
irodalom

Vaktérkép
Mohai V. Lajos Kanizsai Hidegház című regényének bemutatója

Más művészeti ágakról

Üvöltő szelek musical az Eötvös 10-ben
Az Arcok visszapillantóban és a Kiáltvány a gyerekekért a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon
A 180-as Csoport című kötet bemutatója


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés