bezár
 

irodalom

2024. 06. 23.
Puzzledarabok és történetcsírák
Bemutatták Nyerges Gábor Ádám Vasgyúrók című kötetét
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Június 13-án mutatták be Nyerges Gábor Ádám első novelláskötetét, a Vasgyúrókat a Kis Présházban. A szerzővel és a kötet szerkesztőjével, Benedek Annával Halmi Tibor költő, kritikus beszélgetett, az estéhez Körtesi Márton, költő szolgáltatta a zenét.

Halmi elsőként a szerkesztési folyamatról érdeklődik, Benedek Anna elmondja, Nyerges Gábor Ádám több verseskötetét is szerkesztette, azonban a prózánál ez kicsit más volt, Nyerges már egy komplex szerkezettel állt elő a munkafolyamat elején, megdolgozott kézirattal jelentkezett. Nyerges is megerősíti, más volt a kötettel való munka, bár szerzői szemmel hasonlóan épül fel egy novelláskötet, mint a vers esetében, a szelekció folyamata és az összekapcsolások megtalálása azonos. A kötetben szereplő novellák 2011 és 2024 között íródtak, már az előkészítő munka is évekig tartott, nehéz volt megválni a szövegektől. Mivel Nyergesnek már több verseskötete és regénye is megjelent, így érdekes kérdés, mennyiben debütkötet a Vasgyúrók.

prae.hu

Nyerges beszél a több műnemben való alkotás nehézségéről, eredetileg költőként indult, így néha azt érzi, féltékeny benne a prózaíró. „Szerencsés szerző vagyok”, mondja Nyerges. Két verseskötettel indult, de elfogadták prózaíróként is, a boldogsághoz nem kell más, minthogy mindkét műnemben jól tudjon alkotni. Nyerges kiemeli, hogy ugyan nem kapott rangos irodalmi díjakat és ösztöndíjakat, nagyon fontos volt számára, hogy a Vasgyúrók az összegyűlt előrendelések miatt megjelenhetett. „Ez minden szakmai elismerést helyettesít”, örül, hogy prózaíróként is bizalmat szavaznak neki. Nyerges 2010-es évek elején kezdett el novellákat írni, de már a regények esetében is hasonló szerkesztési módot használt, bizonyos értelemben azok is novellisztikusak.

Halmi szerint heterogén anyag a könyv, leginkább hosszú mondatok jellemzik, de megjelennek szikárabb novellák is. „Aberrált viszony fűz a hosszú mondatokhoz.” Halmi a „hosszúmondatos” prózai irodalom előképére kíváncsi. Nyerges szereti a hosszú mondatokból álló olvasmányokat, amikor egyszerre több dologra fókuszál az elbeszélő, ha egy mondaton belül körül tud kémlelni az olvasó, amikor sokfelé nyit a mondat, egyfajta furcsa puzzle darabkákká válnak, amik rendkívül izgalmasak. Benedek Anna szerint Nyerges szerelmes a nyelvbe, erős nála a nyelvi meghatározottság, ehhez kapcsolódnak bizonyos történetcsírák. Mindez lírai látásmódként is értelmezhető.

„Nehéz magamat szerkeszteni”, mondja Nyerges. Számára az íráshoz egy világkezdeményre van szükség, ami megalkotja a saját nyelvét. Tartalom és forma összefügg, nincs egyik a másik nélkül, de fontos kiemelni, hogy a formai ötletre erőltetett tartalom sosem vezet jóra. Egy jó történethez karakterek is kellenek, hozzájuk már a stílus is jön. Halmi megemlíti a kabaré műfaját, mire Nyerges hozzáteszi, ma már nincs a klasszikus értelemben vett kabaré, átironizálódott kabarétörténetekkel ugyan még találkozhatunk nagy ritkán. A kötet esetében helyzetkomikumokban érhető tetten a kabaré, például az első világháború idején a frontra kényszerülő élhetetlen bölcsész alakja. Sokszor a kontrasztban rejlik a komikum erőssége. Nyerges kiemeli, egyfelől humorosak ezek a szituációk, de egyúttal tragikusak is. Az imposztor szindrómában szenvedő csetlő-botló hős egyszerre tragikus és képes megnevettetni is. Őt ez a fajta kettőség érdekli, a határ a sírás és a nevetés között.

Nyerges Gábor Ádám

Nyerges a kötet előképeként Krasznahorkai Lászlót, Vass Norbertet és Masszi Bálintot említi meg, de hangsúlyozza, bizonyára akadnak kimaradó alkotók, akik csak a beszélgetés után fognak az eszébe jutni. Benedek Anna érdekesnek találja a kötet kapcsán felmerülő generációs kérdést, Nyerges verseinél erősebb generációs hatásokat érez, mint a próza esetében, a Vasgyúrókban kevesebb popkulturális utalás van. A fülszöveg kapcsán Spiró György, Marton László és Závada Pál neve is felmerült, végül Závadára esett a választás.

A beszélgetést felolvasás és Körtesi Márton zenéje zárja. „Másnap délután neki szólt a hangosbemondó többszöri figyelmeztetése, melyben kérték, hogy hagyja szabadon a biztonsági sávot. De ő ekkor már elszánta magát. Közeledett a szerelvény, megfeszültek az izmai. Majd lendültek a tagjai. Majd megbotlott, és meglökött egy középkorú hölgyet. Egyetlen hangtalan szót formált még percekkel azután is, hogy hosszú idő után újraindult a közlekedés a vonalon. Elnézést. Elnézést.”

Az estről készült videó megtekinthető a Kis Présház Facebook-oldalán

Fotó: Balogh Endre

nyomtat

Szerzők

-- Ocsenás Péter Bence --


További írások a rovatból

irodalom

Hajdu Levente volt a Kötetlenül sorozat vendége
irodalom

Tóth Júlia Éva volt a Kötetlenül sorozat vendége
Bemutatták Charles Bukowski A város legszebb nője című novelláskötetét

Más művészeti ágakról

színház

Egy tökéletes nap Szenteczki Zita rendezésében a Hatszín Teátrumban
Platon Karataev: Napkötöző
színház

Interjú Pálffy Tibor színésszel külső-belső tényezőkről, színházi igazságról, és szerepről
gyerek

31. Kabóciádé Családi Fesztivál


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés