„A Delfin-sorozat nem mentes a szocialista irodalompolitikától, de hogy finomítsak a fentebbi delfinikus-sztentori-ironikus hangon, azt is meg kell jegyeznem, hogy az ifjúság számára átdolgozott kiadásoknak nem csak politikai okai voltak. A történelmi kalandregények esetében rengeteg olyan történeti utalás, okfejtés, filozófiai és pszichológiai elmélkedés, narratív svédcsavar és miegyéb van, mely egyszerűen szólva a szerkesztők meglátásai szerint az ifjú olvasókat feltehetően elriasztották volna nemhogy az adott művek olvasásától, hanem magától az olvasástól is. Hiszen e kötetek elsőrendű célja az olvasás élményével való találkozás volt.” (Pintér Tibor) 

„Az indiánkönyvek sikeréhez, divatjához az is hozzájárult minden bizonnyal, hogy politikai tét nélküli álmodozást kínáltak, elvágyódást egy akkor különlegesnek, egzotikusnak és hitelesnek tűnő, ismeretlen világba, a természet kebelére, izgalmas kalandok közé (a Delfin-kötetek kiadása idején mindez a szocialista életmód szürkeségét is ellenpontozhatta). A szerzőket illetően is sokszor hivatkoznak az elvágyódás, az álmodozás momentumára, hisz ne feledjük: Karl May és Friedrich Gerstacker (Az indián bosszúja) például németek – bár utóbbi újságíróként és útirajzíróként tényleg sokat utazott: több ízben is kalandozott Észak-Amerikában, járt Egyiptomban és Abesszíniában, sőt, egy Föld körüli utat is tett. Thomas Mayne Reed pedig ír származásúként járta meg Észak-Amerikát, mielőtt visszaköltözött Londonba; a mexikói kultúrához annyi – igencsak külsődleges – köze volt, hogy haditudósítóként részt vett az amerikai-mexikói háborúban az előbbiek oldalán, ehhez képest előszeretettel írt róla, s más dél-amerikai országokról, például Peruról is számos művében.” (Földes Györgyi)

„Clarke regényében az emberi főhősökre váró igazi élvezet: az értelmiségi lét és a felfedezés öröme. Az összemberi tudás gyarapítása a motiváció – meg a világbéke fenntartása. Emberek, no meg aztán a delfinek és a kardszárnyúak között is. Érdemes talán a Delfinek szigete és a Delfin Könyvek kapcsán elgondolkodni azon is, hogy mi lett a klasszikus sci-fiken felnőtt nemzedékkel? Ez a generáció mit vont le az ilyen művekből – és mennyire csalódott? Most, a pandémia, az európai háborús szituáció és a klímaváltozás korában még naivabbnak hat az ilyen írások értékvilága – vagy épp érdemes átgondolni a tartalmukat? A cselekményen túl a naivnak ható, evidens értékrendjüket.” (Képes Gábor)

„Határozottan jeleztem, hogy a Mikszáth-könyvet, legalábbis a gerincét és a borítóját jól ismerem, és a két könyv nem ugyanaz, én A fekete esernyőt szeretném, hangsúlyozva a fekete jelzőt. Arra, hogy kilenc (egészen pontosan nyolc és fél) évesen honnan tudtam a könyv megjelenéséről, nem emlékszem. Lett volna a napilapoknak könyvmelléklete? Vagy a szüleim hoztak haza valami karácsonyi reklámújságot a könyvesboltból? Nem emlékszem. Csak arra, hogy három évvel később ugyanilyen tudatosan kértem Erich Kästner karácsonyra megjelenő, Az emberke című könyvét. (Ennek aztán közepesen jelentős tragédia lett a vége, de erről majd az utóiratban.) Azonban felmerül egy régi vonatút is, a Balatonról hazafelé. Egy hatszemélyes kupéban ültünk mi hárman és egy disztingvált úr. Cserfes kislányként beszéltem és beszéltem, bekapcsolódott a bajszos, idősebb bácsi. Amikor Kelenföld tájára értünk, ő úgy érezte, a jó beszélgetés legvégén illik bemutatkozni. Átadta a névjegyét, Gortvai Tivadar volt. Rávágtam, hogy tudom, ki ő, a Móra Könyvkiadó műszaki vezetője. Meglepődött, hogy egy alsós honnan tud ilyet, mondtam, hogy az utolsó betűig elolvasom a könyveket. Bemutatkoztunk persze mi is, elkérte a címünket, s azután évekig érkeztek a pöttyös és csíkos lánykönyvek címemre. A Móra jó kiadó volt, s én – ebből is látszik – jól ismertem a könyveit.” (Széchenyi Ágnes)

A lapszám szállítási költség nélkül megrendelhető a Prae Kiadó webshopjában.

Prae 2023/1

 Tartalom

Billentyűk
BJÖRK – SJÓN (versek, Gerevich András fordításai)
BORS Anna verse
ANDRÉ Ferenc verse
HORVÁTH Florencia versei
TOROCZKAY András verse
SCHILLINGER Gyöngyvér: Candy man (elbeszélés)
TAMÁS Dénes: Növekedek (regényrészlet)

Delfin Könyvek
PINTÉR Tibor: Emlékezés a delfinekre (esszé)
FÖLDES Györgyi: Indiánok a delfinek között – a Delfin-sorozat indiánregényei (esszé)
KÉPES Gábor: A Delfinek szigete (esszé)
SZÉCHENYI Ágnes: Időutazás. Adam Bahdaj A fekete esernyő című regényének két olvasata – 1969, 2023 (esszé)

Billentyűk
FARKAS Arnold Levente: A gondolat csak (kisprózák)
LAJTOS Nóra verse
SZELES Judit verse
STUMMER Attila verse
GERE Nóra Éva verse
SZABOLCSI Viktória versei
BÓNUS Angéla versei
SZOLCSÁNYI Ákos: Dávid és az első testek (regényrészlet)

Metszetek
BÓNUS Tibor: „megvetvén elmulásod” (József Attila: Biztató) (tanulmány)
H. NAGY Péter: House of the Dragon – Kezdetek (tanulmány)

Billentyűk
BÖSZÖRMÉNYI Márton: Zulu csirke (elbeszélés)
BÓDI Péter: Bulking (elbeszélés)
SZABOLCSI Alexander: A gyomorsav fejben elfoglalt lehetőségeiről (elbeszélés)
BALAJTHY Boglárka: Bámul a semmibe (elbeszélés)
DOROZSMAI-SZABÓ Eszter: Fortissimo (elbeszélés)
ORBÁN Krisztina: Két édeskével, legyél szíves (elbeszélés)
GERZSENYI Gabriella: Szárazság (elbeszélés)
BUCSY Balázs: A Dög (elbeszélés)
SZEDER Réka verse
JANÁKY Marianna: Kiszállás a dobozból (könyvinterjú)

Borító: Szabó Imola Julianna
Fejléckép: Pintér Tibor