A XXI. század egyik legelismertebb kortárs operaszerzője március 24-én, hosszan tartó betegség után hunyt el 80 éves korában. Eötvös Péter búcsúztatása április 18-án 16 órakor kezdődik majd, az eseményen beszédet mond Káel Csaba, Kovács Géza és Kurtág György. A búcsúztatásra érkezőket a szervezők arra kérik, hogy kegyeletüket egy szál fehér rózsával róják le.

Eötvös Péter 1944. január 2-án született Székelyudvarhelyen. 1962-ben a Vígszínház zenei vezetője volt, 1963 és 1971 között film- és színházi kísérőzenéket írt. 1967 óta dolgozott külföldön, 1992-ben alapította meg a Fiatal Karmesterek Nemzetközi Eötvös Intézetét. 1997-től a berlini Művészeti Akadémia, 1998 óta pedig a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja volt.

Eötvös Péter számos elismerésben részesült, 2002-ben Kossuth-díjat kapott világszerte számon tartott, nemzetközileg is elismert zeneszerzői és karmesteri tevékenységéért, a XX. század zenéjének avatott tolmácsolásáért, a magyar zeneművészet nemzetközi hírnevének öregbítéséért. 2003-ban elnyerte a Budapest díszpolgára címet, 2004-ben a világ legnagyobb zenei szakvásárán, a 38. cannes-i MIDEM-en a legnagyobb élő zeneszerző címet kapta meg. 2008-ban átvette a Magyar Kultúra Követe címet, 2011-ben a velencei zenei biennálén az Arany Oroszlán-életműdíjat, 2015-ben pedig Magyar Szent István Renddel tüntették ki. 2016-ban nemzetközi jelentőségű zeneszerzői tevékenységéért neki ítélték oda a Simone és Cino Del Duca Alapítvány zenei nagydíját, 2017-ben Prima Primissima díjban részesült, 2018-ban Goethe-éremmel tüntették ki, 2021-ben pedig elnyerte a 2020-as BBVA Frontiers of Knowledge Awardot művészet kategóriában. 2024-ben megkapta a Cziffra György Fesztivál életműdíját, 2024-ben a Kossuth-nagydíjat.

Nyolcvanadik születésnapja alkalmából koncertsorozattal köszöntötték a legjelentősebb francia zenei intézmények.

Eötvös Pétert a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti.

Kép forrása: Csibi Szilvia / Müpa Budapest