A közlemény szerint a megemlékezésen Kutnyánszky Csaba, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettese kiemelte Egressy Béni sokoldalúságát, mint mondta, benne a zeneszerzőt, színészt, énekest, műfordítót és szabadságharcost tiszteljük. Mindemellett elméleti hiányossága ellenére a kortársak közül is kiemelkedett abban, hogy mint zeneszerző, a kortársakhoz tudott szólni, de távlatokban gondolkodó muzsikus volt - mutatott rá a rektorhelyettes.

Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója emlékeztetett arra, hogy Egressy Béni a magyar nemzet központi történelmi sírkertjének első híres halottja volt. "Ma nemcsak Egressy Bénire, de a sírkert megnyitásának 175. évfordulójára is emlékezünk" - hangsúlyozta Móczár Gábor, aki elmondta, hogy a város új köztemetője hivatalosan 1849. április 1-jén, virágvasárnap nyílt meg.

"Régi tervünk válik valóra azzal, hogy a megnyitás évfordulóján Fiumei anno címmel kültéri kiállításon mutathatjuk be a sírkert történelmének legfontosabb mérföldköveit. A kiállítás képeit a sírkert olyan helyszínein állítottuk fel, ahol a fotók felidézhetik az adott hely környezetét, hangulatát, az egykori síremlékek látványát" - tette hozzá a főigazgató.

A kiállítás tablói év végéig láthatók a Fiumei úti sírkert bejáratánál, Ady Endre és Arany János síremlékénél, a Batthyány-, Deák- és Kossuth-mauzóleumoknál, a Kossuth-mauzóleum melletti parcellában, az első világháborús emlékműnél, a Saxlehner család egykori kriptájánál és Kossuth Lajos első sírhelyénél, ahol ma a Kasselik család nyughelye található.

Egressy Béni síremlékét - amely Jánosi András alkotása, és Egressy legismertebb műve, a Szózat dallamának egy részlete jelenik meg rajta - a Nemzeti Örökség Intézete a zeneszerző születésének 210. évfordulójára felújíttatta.

Kép forrása: Wikipédia