Május 30-án jelent meg az Élet és Irodalom első podcast adása az ÉS Spotify oldalán Nádasdy Ádámmal. A beszélgetéssorozat azóta, június 14-én még egy adással bővült Tóth Krisztinával. A szerzőket Borsik Miklós kérdezte, eddig központi témaként kezelve a költészetet. 

Nádasdy Ádámot többek között arról kérdezték, hogy mi a konzervatív Petri György lírájában. Minek a beteljesítője Parti Nagy Lajos? Mire jó egy líraműhely, és milyennek látja a mester az ott felbukkanó tanítványokat, például Kupihár Rebekát vagy Papp-Sebők Attilát? Szóba kerül, hogy a homoszexualitás megélése vagy a halál közelsége milyen hatással lehet Isten keresésére. Mi az, ami fontos a gyászban, és miben segít az irónia? Túlléphetünk rajta? Shakespeare-nek nem sikerült, de próbáljuk meg újra és újra.

A beszélgetés ajánlójában "kiindulópontokat" is megadnak Nádasdy Ádámtól, ezek között szerepel a Fújt a szél. Vers (ÉS, 2025/12, márc. 21.), valamint a Billeg a csónak című verseskötet (Magvető, 2024) és a Londoni levelek. Tárcák (Magvető, 2025).

A június 14-én közzétett adás kiindulópontja: mit és miért ajánlanánk Tóth Krisztina új, Szeleknek fordít című kötetéből? Milyennek látja a szerző más generációk tagjait, André Ferencet, Élő Csengét, Locker Dávidot, Simon Bettinát, Szőcs Petrát és Ughy Szabinát? Mit jelent a titok körbejárása a költészetben, ha nem „énlírát” olvasunk? Hogyan idézhető fel Lator László mint „apa”, tanár és költő, aki szerette, ha „a versben ott sötétlik a furcsaság magja”? Mi lehet a szerepe a fordítás gyakorlatának, ha a gyerek születése megváltoztatja az írás körülményeit? A beszélgetés többek közt ezekre a kérdésekre keresett válaszokat.

Tóth Krisztina fotóját Nicolas Richter készítette, Borsik Miklósét Imre Ábris. Grafika: László Liza.