Mint azt Nyíri Péter, a múzeum igazgatóhelyettese az MTI-nek felidézte, 1828. március 15-én gyűlt össze az a 22 tudósból, 4 fundátorból és a kormány képviselőiből álló bizottság, amelynek a feladata a Magyar Tudományos Akadémia megalakulásának előkészítése volt. Kazinczy Ferenc feljegyzéseiből ismert, hogy hogyan képzelték el a megépülő akadémia konferencia-tanácskozó termét.

Az új kiállítás ezt a termet rekonstruálja és törekvése a magyar nyelv panteonjának megformálása.

Hozzátette: a múzeum építészét Kazinczy Ferenc egyik rajza ihlette meg, amely egyébként a magyar tudós társaság "kerekasztalát" ábrázolta.
A kívülről bástyaszerű, ovális épületrészben található terem közepén egy nagy asztal áll, körülötte 28 székkel, rajta kis obeliszkekkel, amelyekre egy-egy név került: így állítanak emléket az egykori Tudós Társaságnak, Teleki József elnöknek és a huszonhét tagnak.

A falon két nagy méretű - gróf Széchenyi Istvánt és Hébét, az ifjúság és tudás istennőjét, az Akadémia jelképét ábrázoló - festmény mellett huszonegy magyar író és költő, köztük Zrínyi Miklós, Kazinczy Ferenc és Illyés Gyula arcképe szerepel, kiegészítve a magyar nyelvről szóló idézeteikkel, vallomásaikkal.

Az igazgatóhelyettes szerint az Akadémiai Terem - amely tanácskozásra és időszaki kiállítások rendezésére is alkalmas - méltó párja a Kazinczy-emlékcsarnoknak.