A múzeum közleménye szerint Kósa (Molnár) Mária munkássága száz év távlatából is meglepően aktuális kérdéseket vet fel a közösségről, spiritualitásról és az emberi kapcsolatok természetéről. A BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár kiállítása a töredékekből rekonstruálható életművet mutatja be, és arra tesz kísérletet, hogy visszahelyezze a művészt a 20. századi magyar művészet történetébe.

A művész hitvallása szerint alkotásainak alapgondolata "a tömegek éreztetése". Alkotásaiban a részletek helyett a formák ritmusára, az összhatás erejére és a kompozíciók érzelmi töltetére koncentrált. Szobraiban gyakran drapériákba zárt alakok jelennek meg, a naturalista ábrázolás helyett erőteljes, szimbolikus formavilággal. Művészetét egyszerre határozza meg az expresszionizmus érzelmi intenzitása és a szimbolizmus mélyebb jelentésrétegeket kereső szemlélete – írták.

A közlemény szerint a kiállítás különlegessége, hogy a korábban szétszóródott hagyaték újonnan előkerült darabjai most először láthatók együtt. A Fővárosi Képtár gyűjteményében őrzött patinázott gipsz kisplasztikák, valamint fa- és linómetszetek mellett frissen feltárt grafikák és dokumentumok, illetve magángyűjteményekből kölcsönzött művek rajzolják ki a rövid, de sokrétű alkotói pályát.

Kósa (Molnár) Mária műveiben gyakoriak a bibliai témák, az emberi kapcsolatok és a spiritualitás kérdései. A szobrok mellett ciklusokba rendezett grafikai sorozatokat is készített, amelyek bibliai jeleneteket, személyes motívumokat és humoros állatmeséket is feldolgoztak. Kis példányszámú, kézi nyomású mappái nem kerültek kereskedelmi forgalomba, így életműve már saját korában is nehezen volt hozzáférhető. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy férje, Kósa György zeneszerző két művéhez librettót írt, és egy, a komponálásról szóló tanulmánya is fennmaradt.

A kiállítás a művész alkotói közegét is megidézi. A két világháború közötti időszak kulturális életében a zene, a passió- és misztériumjátékok, a mozdulatművészet, valamint a vallási és spirituális törekvések egyaránt inspiráló szerepet játszottak. Ez a szellemi környezet meghatározó lehetett Kósa (Molnár) Mária művészetében is, amelyben a közösség, a hit és az emberi kapcsolatok kérdései hangsúlyosan jelennek meg.

A művész pályáját a történelem tragikus fordulatai törték meg. A két világháború közötti társadalmi feszültségek, a politikai változások és a későbbi művészetpolitikai átrendeződések következtében életműve háttérbe szorult, számos alkotása pedig elkallódott vagy megsemmisült. Az új kutatások most először teszik lehetővé, hogy a fennmaradt művek egymás mellé kerüljenek, és a művészi pálya eddig rejtett összefüggései is kirajzolódjanak.

A Tömegek ritmusa című kiállítás célja, hogy közel száz év távlatából is megmutassa Kósa (Molnár) Mária művészetének érvényességét, és visszaírja őt abba a történetbe, amelyből életének tragikus fordulatai és a későbbi hangsúlyeltolódások következtében kiszorult – írták.

A tárlat kurátorai Molnárné Aczél Eszter és Páldi Lívia.

Képek: Kiscelli Múzeum hivatalos Facebook oldala