"Célunk a szektor fenntartható fejlődésének erősítése, versenyképességének javítása, valamint kulturális és gazdasági jelentőségének megfelelő elismerése. Az anyagban megfogalmazott javaslatok hosszú évek szakmai egyeztetéseinek eredményei" - szerepel a Music Hungary Szövetség által csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Mint írták, az állami támogatások rendszere a jelenlegi kultúrafinanszírozási modell átláthatatlansága miatt alapvető strukturális reformot igényel. Hozzáfűzték: a megfogalmazott javaslatok kiszámítható, igazságos és szakmailag megalapozott támogatási rendszer alapját képezik.

"Az átláthatatlan, kijárásalapú kultúrafinanszírozási csatornákat, így az állami érdekkörökhöz tartozó nagyvállalatok és alapítványok, továbbá a Petőfi Kulturális Ügynökség, valamint a minisztériumi támogatásokat átlátható és nyilvános pályázati rendszereknek kell felváltaniuk. Ezek együttes összege többszöröse az eddigi pályázati úton elérhető kulturális támogatásoknak, ezek átlátható elköltése önmagában nagy változást hozna"- emelték ki.

A szövetség szerint a kulturális pályázati rendszernek vissza kell térnie ahhoz az elvhez, hogy a szakmai szervezetek meghatározó szerepet kapjanak benne. Hangsúlyozták, hogy a jogdíjbevételek állami célokra történő kötelező eltérítésének gyakorlatát meg kell szüntetni. "Ez azonban nem járhat a kulturális támogatások csökkentésével: a két forrás - a jogdíjak és az állami finanszírozás - egymást kiegészítő, nem helyettesítő szerepet tölt be". Az állásfoglalás leszögezi, hogy a támogatási struktúra jelenleg lefedetlen területeit - földrajzilag (vidéki és kis közösségek) és tevékenységtípus szerint egyaránt - be kell vonni a finanszírozásba.

"Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a zenei export támogatására; ennek egyik konkrét eszköze egy önálló zenei exportiroda létrehozása kell legyen. Erősíteni kell a kulturális diplomáciát: a magyar kultúra és azon belül a zene az egyik legismertebb és legértékesebb exporttermékünk a világban, ezt a kormányzatnak stratégiai prioritásként kell kezelnie a diplomáciában is".

A dokumentum kreatívipari kisadózási rendszert szorgalmaz, amely tartalmilag igazodik a szektor valós foglalkoztatási formáihoz, valódi alternatívát jelent és hosszú távú társadalombiztosítási garanciákat is megteremti. "A koncert- és fesztiváljegyek általános forgalmi adójának csökkentése indokolt és nemzetgazdaságilag is előnyös, ezt tanulmányokban és számításokban is többször kimutattuk. Mindez összhangban lenne számos európai ország gyakorlatával és versenyképesebbé tenné a magyar zenei szektort, számos más előny mellett" - írták.

Szerintük a filmes tax rebate rendszerhez hasonló adókedvezmény-konstrukció bevezetésének vizsgálata indokolt a zenei produkciók, hangfelvételek és filmzenei produkciók területén is. "Az iparűzési adóalapból részben vagy egészben leírható jogdíjbevétel korábbi, azóta megszüntetett rendszere segítette azon kisvállalkozásokat, amelyek ezáltal kiszámíthatóbb bevétel- és kiadásegyensúly fenntartását tették lehetővé számukra. Ezen megoldás visszavezetését javasoljuk".

A Music Hungary Szövetség a zeneoktatás reformját is fontosnak tartaná, mégpedig a korszerű pedagógiai módszerek, az egyéni és csoportos zenélés, éneklés közösségépítő erejének figyelembe vételével.

"Az oktatási reformnak ki kell terjednie az óvodai zeneoktatástól a közoktatás teljes spektrumára és ösztönöznie kell a különböző zenei műfajok, beleértve a populáris zenét és a hagyományok befogadását az oktatásba". A megújulás részeként szükségesnek tartják továbbá a Nemzeti Alaptanterv átfogó felülvizsgálatát, az iskolai ének-zene órák számának növelését.

"Szükségesnek tartanánk a magyar zene sokszínűségének megjelenítését a médiatérben. A rádiós piacon a hatályos kvótaszabályok kijátszásával szemben következetes, hatékony fellépésre van szükség. A televíziós és streaming piacon a magyar zene arányát olyan célzott támogatásokkal, elismerésekkel és ajánlórendszerekkel szükséges növelni, amelyek nem korlátozzák a piaci szereplők szabadságát" - emelte ki a közlemény.

Lényegesnek tartják továbbá az élő zene infrastruktúráját alkotó klubok és közösségi terek adminisztratív terheinek racionalizálását, számukra kiszámítható és betartható szabályozói környezet kialakítását, valamint célzott támogatási programok bevezetését a szektor működőképességének megőrzéséhez. "A klubok és közösségi terek megbélyegzésének, hatósági megfélemlítésének haladéktalanul véget kell vetni, a vonatkozó kreált jogszabályokat azonnal el kell törölni" - írták.

A Music Hungary Szövetség szeretné továbbá elérni a szerzői jogi és közös jogkezelési jogszabályok kiegyensúlyozását, e tekintetben a közös jogkezelő szervezetekkel mielőbbi szakmai konzultációval. "Mielőbb konzultációt kell kezdeni az érintett hazai jogosultakkal a generatív mesterséges intelligencia főbb kihívásainak azonosításáról és a hazai zeneipar és művészek védelméről, anélkül, hogy az MI-ben rejlő kreatív és gazdasági lehetőségeket korlátoznánk"- szerepel az állásfoglalásban.

A Music Hungary Szövetség jelezte: készen áll arra, hogy ezeket a javaslatokat részletes szakmai háttéranyagokkal, adatokkal, személyes egyeztetésekkel is alátámassza, valamint folyamatos konzultációt szorgalmazott a zeneipart érintő minden kérdésben a kormányzati döntéshozókkal, szakemberekkel.

Fotó: musichungary.hu