A GYURIII! elnevezésű tárlat csütörtöki megnyitóján Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere köszöntőjében arról beszélt, hogy ezzel a kiállítással debütál az V. kerületi Gerlóczy utcában nyílt kiállítótér is, amihez méltó művész Kemény György, akinek "alkotásaiban összesűrűsödik mindaz, ami történt velünk az elmúlt félszáz évben".

A képzőművész "soha nem alkalmazkodott a korszellemhez, sokkal inkább diktálta azt; diktálta a tempót és megelőzte a korát" - jellemezte Kemény Györgyöt Karácsony Gergely. Szerinte "ezek a rajzok, plakátok, festmények egyszerre megrögzötten realisták, szinte az arcunkba kiabálják a lényeget, és ezzel együtt az ösztönös alkotás minden vonását is hordozzák".

Úgy fogalmazott: a Kemény-képek egyszerre hatnak az ember eszére és a zsigereire, egyszerre kerülünk filozofikus, nosztalgikus és nyugtalan hangulatba.

A kiállítást Fehér Dávid művészettörténész nyitotta meg, aki szerint a tárlaton "a boltívek alatt lebegő nyomatok különös, labirintusszerű teret teremtenek, utakat és rejtekutakat villantanak fel, összefüggések sűrű szövetét". Teret engednek a formák, a gondolatok végtelen áramlásának - tette hozzá.

"Amit látunk, nem más, mint szabad játéktér: Kemény a kezdetektől fogva szabad játéktereket hozott létre, azokban a korszakokban is kereste a játékban megélt szabadság lehetőségeit, amikor a szabadságot erősen korlátozták"

- fogalmazott a művészettörténész.

"Művészet tegező formában: közvetlenség, nyitottság, fesztelenség, humor és játékosság jellemzi Kemény művészi attitűdjét" - méltatta az alkotót Fehér Dávid.

Kemény György, akit néhány nappal azelőtti, 90. születésnapja alkalmából felköszöntöttek a megnyitón, azt mondta, csak néhány ilyen boldog nap volt az életében. Elmondta, hogy január óta dolgozik a kiállításon, Karácsony Gergely munkatársai és a kiállításépítő csapat munkájának köszönhetően elképzelései valóra váltak.

A kiállítás sajtóbejárásán elhangzott, hogy Kemény György plakátjai évtizedeken keresztül meghatározták a főváros utcaképét, miközben munkái nemzetközi elismeréseket is hoztak számára: többek között Varsóban első díjat, Japánban bronzérmet és Munkácsy-díjat kapott.

Az életmű meghatározó fordulópontját jelentette az 1963-as párizsi út, ahol az amerikai pop arttal és Max Ernst montázsaival találkozott. Az élmény nyomán megszülető pop art munkái a magyar művészet történetének ikonikus darabjai közé tartoznak. Alkotásai ma többek között a Magyar Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum és a minneapolisi Walker Art Center gyűjteményében találhatók.

A tárlat nagy hangsúlyt helyez Kemény György stílusváltásaira is. A művész pályáját végigkíséri a megújulás: a színes pop art korszakot fekete-fehér szürrealista rajzok, majd expresszív filctoll- és krétamunkák követték, míg a 2000-es évektől a digitális technika vált elsődleges alkotói eszközévé.

A tárlaton elolvashatóak a művész személyes hangvételű visszaemlékezései is. A kiállításon festmények, plakátok, rajzok, digitális munkák és szobrok reprodukciói láthatók, betekintést nyújtva a több mint hét évtizedet felölelő életműbe. A kiállítás egyik fő attrakciója, hogy életnagyságban idézik meg benne a Kőszeg Ferenc lakásának cselédszobájában látható Seccót, a hazai pop art egyik emblematikus munkáját.

Borítókép: Budapest, 2026. május 28. A 90 éves Kemény György képzőművész az életmű-kiállításának megnyitóján a budapesti Városháza Új Galériában 2026. május 28-án. A tárlat augusztus 31-ig látogatható. MTI/Kocsis Zoltán