A közlemény szerint a tárlat, amely a művészet, a hit, az emberi méltóság és a sors mélységeibe vezeti a látogatót nem csupán festmények gyűjteménye, hanem személyes és szakrális utazás is egy olyan alkotó világába, aki saját szavaival élve "szakrális beszélgetéseket" folytatott Istennel művein keresztül.

Az 1957-ben született, állami gondozottként felnövő Szentandrássy István művészete a cigány kultúra ősi balladisztikus világát, az emberi létezés drámaiságát és a spiritualitás időtlen erejét jeleníti meg különleges színvilággal és elementáris erejű figurákkal. Péli Tamástól tanult festeni, de a nagy reneszánsz mestereket is "vezetőinek tekintette a festészet útján".

Ahogy Kerékgyártó István fogalmazott tanulmányában: „az emberi teljességet adó figuralitás képezi Szentandrássy István művészetének különleges értékét, érzelmi, indulati, hangulatteremtő, sorsértelmező erejét, szuggesztivitását és varázsát. (...) A természet elemi erejét idéző lovak, tiszta, harmonikus tekintetű Madonnák, dús érzékiségű asszonyok, keménykötésű, szakállas férfiak, merész tekintetű, az életveszélyes határhelyzeteket megélő torreádorok és kalandorok, meg a szent együgyűség bizalmával a világba tekintő figurák, bohócok és bolondok néznek vissza ránk képeiről”.

Az augusztus végéig látható tárlatra harminchat, a Khamoro Cigány Táncegyüttes tulajdonában lévő alkotás érkezik Szegedre. A 13 olajkép és 23 grafika lefedi Szentandrássy István munkásságának valamennyi főbb korszakát, a munkák között szerepelnek „barna képek”, ikonok, a cigányság hagyományait bemutató alkotások és transzcendens Madonna-ábrázolások is.