Az MKE hétfői közleménye szerint a tárlat nemcsak a 19-20. század fordulójának egyik legjelentősebb magyar szobrásza életművét mutatja be, hanem olyan műveket is a közönség elé tár, amelyek több mint száz évig rejtőzködtek, sőt akadnak olyan alkotások is, amelyeket csak a közelmúlt kutatásai során sikerült Strobl Alajos munkáiként azonosítani.

Mint írták: a kiállítás egyik legnagyobb szenzációja, hogy a nagyközönség most először láthat több olyan, a Strobl család és magángyűjtők tulajdonában fennmaradt gipsz- és terrakottaszobrot, melyek az elmúlt évszázadban ritkán szerepeltek tárlaton.

Ugyancsak kuriózumnak számítanak azok a művek, amelyek évtizedeken át rejtőztek a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményében, mivel a kiállítás előkészítése és az életmű kutatása során sikerült azonosítani több olyan szobrot, amelyekről korábban nem volt ismert, hogy Strobl Alajos alkotásai - hangsúlyozták, hozzátéve, hogy a tárlaton bemutatott, újrafelfedezett művek között található többek között Rauscher Lajos építész, a Mintarajztanoda épületének tervezője, valamint gróf Károlyi Sándor és Bethlen Klementina portréja is.

"A kiállítás egyik legfontosabb célja, hogy ne csupán egy jelentős életművet mutasson be, hanem a felfedezés folyamatát is láthatóvá tegye. Az újonnan azonosított és egy évszázadon át rejtve maradt művek olyan rétegeket tárnak fel, amelyek alapvetően gazdagítják Strobl Alajos művészetének értelmezését" - idézi a közlemény a tárlat kurátorait, Erős Apolkát és Borovi Dánielt.

A tájékoztatás szerint a tárlat 45 szobron keresztül ad átfogó képet az életműről. A válogatásban a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Városi Múzeum, a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény, valamint magángyűjtemények kiemelkedő darabjai szerepelnek.

A kiállítás látványos kortárs gesztussal is kiegészül: a felsőoktatási intézmény Andrássy úti főépületének lépcsőjén a járókelők egy közel életnagyságú, 3D-nyomtatott szoboralakkal találkozhatnak. A mű Strobl Alajos egykori Mechwart-emlékművének fennmaradt mellékalakját idézi meg. Az eredeti emlékmű a második világháború során elpusztult, a túlélő szoborrészletet ma az Öntödei Múzeum őrzi.

A július végén megnyíló kiállítás címe egy 1897-es műcsarnoki művészestélyhez kapcsolódik, amelynek látványvilágát Strobl Alajos tervezte - emlékeztettek a közleményben, hangsúlyozva, hogy a tárlat helyszíne tovább erősíti ezt a kapcsolatot: a művek a Magyar Képzőművészeti Egyetem Andrássy úti főépületében láthatók, abban az egykori Műcsarnokban, ahol a szobrászművész több alkotását először mutatta be a budapesti közönségnek.

Strobl Alajos (1856-1926) a magyar szobrászat meghatározó alakja volt. Nevéhez olyan jelentős alkotások fűződnek, mint a budavári Szent István-lovasszobor, a Mátyás-kút vagy a Magyar Nemzeti Múzeum előtti Arany János-emlékmű. Művészi pályája mellett pedagógusként is maradandó örökséget hagyott maga után: 1885-től a Mintarajztanodában tanított, majd a Szobrász Mesteriskola vezetőjeként nemzedékek művészképzését formálta. Megközelítőleg négy évtizeden át dolgozott az Epreskertben, amely ma is a magyar művészeti oktatás egyik meghatározó helyszíne - olvasható a közleményben.

A szeptember 19-ig megtekinthető kiállítás a Strobl-emlékév részeként, a Strobl Alajos Emlékhely Alapítvánnyal együttműködésben valósul meg - áll az összegzésben.