Azt állítottam korábban, hogy azok a pénzügyileg jól ellátott szervezetek (KMTG, MMA, Magyar Írószövetség), melyek kurátorokat adtak az NKA-nak a művészeti források elosztása céljából, sokszor nem szakmai döntéseket hoztak, ráadásul nem voltak szolidárisak a szakma döntéshozatalból kizárt részével, azokat sokszor inkább sanyargatták, emiatt több lap is megszűnt, vagy a szerzők-szerkesztők önkizsákmányolásának köszönhetően maradtak csak fenn.

Külön kiemelhető ezen szervezetek közül a KMTG, azaz a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. A szervezetet Orbán János Dénes hozta létre, és mindmáig ő a szakmai vezetője, a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint az önálló szakmai irányítója, őt a Felügyelőbizottság ellenőrzi, az éves beszámolót pedig a mindenkori kulturális minisztérium fogadja el (jelenleg a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúrért Felelős Minisztérium).

Gondoltam, megnézem, a honlapja alapján hogyan gazdálkodott, mert számításaim szerint létrejötte óta több mint tízmilliárd forint közpénzt kapott a szervezet.

Aztán ért egy kis meglepetés, amikor végigfutottam a "KMTG Nonprofit Kft. nettó 5 M Ft feletti beszerzései és szolgáltatás megrendelései" dokumentumot.

2025 márciusa és 2026 áprilisa közt, azaz alig 13 hónap alatt megvásárolta a KMTG Orbán János Dénes „mintegy kilenc” szövegének felhasználási jogait öt, illetve hat évre, de minden esetben valamiért 2031. 08. 28-ig. A nagybevásárlás összértéke 412.421.620 forint volt.

Orbán János Dénestől mint magánszemélytől vette ezt a KMTG, közpénzből, mialatt Orbán János Dénes volt a szakmai vezetője a szervezetnek. Azaz szakmailag azt tartotta jónak, hogy önmagától csaknem félmilliárd forintért vásároljon szövegeket a szervezete.

A honlapon fellelhető dokumentumok szerint más írótól-költőtől nem vett műveket a KMTG, csak Orbán János Dénestől, illetve az általa írt Dankó Pista és az Oroszlánszerelem című darabok zeneszerzőitől. Bár lehet, hogy más szerző nem fér rá erre az 5 millió feletti dokumentumra, mert jól menő szerzők is csak egy-két millió forintot kapnak egy-egy új drámájukért (persze az ritka, hogy az általuk vezetett intézmény közpénzéből).

Vajon mekkora összegért értékesítették tovább ezeket az „alkotásokat”? Milyen haszonkulccsal dolgozott a KMTG? Mert a Dankó Pistát például játszották az MVM Dome-ban, illetve ment az M5-ön is, kérdés persze, hogy ezeken a helyeken ki vette át a honoráriumot: Orbán János Dénes vagy a KMTG. A Dankó Pista-előadás létrejöttét a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta, kérdés, ott vajon a KMTG vagy Orbán János Dénes kapta-e a honoráriumot. Beszédes a KMTG 2025-ös egyszerűsített éves beszámolója. Itt a következőt olvashatjuk: „A Budapesti Operettszínházzal történt együttműködésnek köszönhetően már 2025 őszén elkészült művek esetében több előadás is megvalósult, melyekből a Társaságnak bruttó 2 793 668 Ft bevétele származott.” Tehát csak a szövegre elköltött több mint 421 millió befektetésből csaknem 3 milliós bevételre tettek szert. (A zenével együtt a befektetett összeg csaknem 480 millióra rúg.)

A Nobel-díj

Orbán János Dénesnek nem volt elég a 2023-as Kossuth-díjjal járó dicsőség és a nettó 24,7 millió forintos pénzösszeg. Talán megtudta valahol, hogy a Nobel-díjjal mennyi pénz jár. A Nobel-díj jutalom 2024-ben „11 millió svéd korona volt, ami az akkori SEK/HUF árfolyammal számolva körülbelül 385 millió forintnak felelt meg” – írta a Pénzcentrum.

 

 

 

 

Ezt az összeget mi, magyarok alacsonynak tartjuk, legalábbis Orbán János Dénes írói munkájához képest túl szerénynek, így ennél többet, 412.421.620 forintot fizettünk neki, az ő döntése következtében, a KMTG-nél betöltött munkájáért kapott fizetésén túl. (Hol is van Orbán János Déneshez képest egy Kertész Imre vagy egy Krasznahorkai László! – gondolhatták az agytrösztben.) Többnyire olyan, fiókban elfekvő darabokért, amelyek már rég elkészültek. Nézzük a dátumokat:

Erős János. Zenés bábjáték, 2011.
Az Orfeum mágusa. Nagyoperett, 2023. és az Orfeumi Játékok
Hamupipőke. Operettmusical, 2024
Dankó Pista. Nagyoperett – 2026
Oroszlánszerelem – nincs nyoma az interneten
Papucsszaggató – nincs nyoma az interneten
Csongor és Tünde – itt nem eredeti műről van szó
Búbocska. Bábjáték, 2006. (Búbocska. Ifjúsági színmű, 2008., Búbocska. Musical, 2017.)
A magyar Faust. Tragikomédia, 2004.

A szövegeknek tehát csaknem a fele már legalább 14 éve elkészült, van olyan, amelyik több mint 20 éve napvilágot látott.

Mi a különbség Alfred Nobel és Orbán János Dénes között? Ennek eldöntését a Kedves Olvasóra bízom. Azt azonban elárulom, hogy Orbán János Dénes NKA-kurátor volt, és kurátorsága hatáskörében a Prae – valamint több működő irodalmi műhely – pályázatai rendszerint nulla forint támogatást kaptak. És hozzá kell tennem, hogy a Szépírók Társasága Szociális Munkacsoportjának tagjaként rendszeresen tapasztalom, milyen döbbenetes körülmények közt élnek értékes műveket alkotó emberek. 

Fotó: a Kossuth-díj átvételekor MTI/Illyés Tibor