Horváth Zsolt, a pécsi Pannon Filharmonikusok zenekar vezetője - akit júniusban három évre választottak meg a szövetség élére - elmondta: többéves elnökségi tagként jól ismeri a szervezet munkáját, így tisztában van annak gyengeségeivel is. Példaként említette, hogy a szövetség az elmúlt években kevéssé volt jelen a széles nyilvánosságban, mivel olyan érdekvédelmi szakmai összefogásként működött, amelynek elsődleges célcsoportja az állami döntéshozatal volt, így az egyeztetések nem a széles nyilvánosság előtt zajlottak.

A pécsi zenekart 2003 óta irányító trombitaművész-közgazdász szerint az elmúlt időszak egycsatornás feladatvállalása és kommunikációja túl szűk mozgásteret adott a szakmai érdekképviseletre, amelyen változtatniuk kellett volna.

Problémaként értékelte, hogy 

az előző kormányzat gyakorlatilag megszakította a partnerséget és a kommunikációt a szakmai szervezetekkel, amelynek eredményeként évekre megszűntek a tényleges egyeztetések. 

Ez a helyzet a szövetséget identitásválságba sodorta, és a feloszlás szélére juttatta - mutatott rá.

Horváth Zsolt elmondása alapján már az előző tisztújításkor is pályázott az elnöki posztra a megújulás reményében és a kormányzati magatartásra való reagálás szándékával, ám akkor az állami fenntartású zenekarok vezetői ellene voksoltak, majd a szavazás után, még ugyanazon a közgyűlésen kiléptek a szervezetből. Ezt követően a tagság megújulásban bízó része szintén elhagyta a szövetséget.

Az új elnök szerint az egyébként normális szakmai kapcsolatban működő összefogás "szétzilálása az előző kormány szándékának megfelelően" folyt, ezért legfőbb feladatának a megosztottság okaival való szembenézést és a "teljes szövetség" visszaállítását tekinti.

Kifejtette: az előző kormányzat a zenére vonatkozó stratégiai alapok lefektetésében és az átlátható finanszírozásban sem hozott felelős döntéseket. Különösen 2018-tól egyéni utakon kijárt, számos forrásból megvalósuló, "követhetetlen finanszírozás" volt, amely jellemzően 

nem volt koherens kapcsolatban a zenekarok mások számára is érzékelhető minőségével vagy teljesítményével.

Horváth Zsolt hangsúlyozta: céljuk az európai szakmai alapokon nyugvó, átgondolt, hosszú távon működőképes, átlátható és kiszámítható keretek kialakításában való részvétel, amellyel kapcsolatban már vannak pozitív fejlemények.

Rámutatott, hogy a zenei ágazat és benne a klasszikus előadóművészet önálló minisztériumi képviseletet kapott, ami azt jelzi, hogy "az új kormány elismeri a zene meghatározó helyzetét, és zenei stratégiában gondolkodik".

Popa Gergely zeneművészetért felelős helyettes államtitkár kinevezése kapcsán Horváth Zsolt megjegyezte: a szakember korábban a Magyar Állami Operaház zenekari igazgatójaként, valamint a Savaria Szimfonikus Zenekar vezetőjeként is dolgozott, így széles körű rálátása van a területre és az elmúlt évek működési anomáliáira. 

Személyével kap esélyt az ágazatunk a megértésre és a szakmai alapokon nyugvó, tényleges megújulásra is

 - fogalmazott.

Az új elnök szerint az előző időszak a zenekaroknál két területen okozott égető nehézséget. A centralizációs törekvések miatt a támogatások elosztása aránytalan lett: míg a Pannon Filharmonikusok 1 forint saját bevételéhez az államháztartás 4 forintot biztosított, addig a minisztérium saját együttesei 10-18 forint támogatást kaptak. A másik kritikus pont az állam és az önkormányzatok együttműködésének hiánya, ami miatt a vidéki zenei élet lassan ellehetetlenült; a pécsi zenekar akut támogatási problémája is erre vezethető vissza - mutatott rá.

Horváth Zsolt úgy látja, hogy hároméves elnöki mandátuma elég lehet arra, hogy egy erős kormányzati szándék mellé állva feltárják a strukturális problémákat, és részt vegyenek egy olyan zenei stratégia kidolgozásában, amelyre alapozva megújulhat az előadóművészeti törvény, stabil finanszírozási és működési kereteket adva a zenekaroknak.

Az új elnök célja, hogy a szövetséget a kamarai működési jelleg, és a széleskörű kapcsolódás irányába terelje, használva a modern kommunikációs eszközöket, nyitva a társulati tagoktól a kapcsolódó zenegazdaság minden ágazata felé. 

Ha lépésről lépésre, hangról hangra elindul egy jó irányba tartó megújulási folyamat, már sikerként fogom elkönyvelni

- jelentette ki.

A Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségét 1993-ban alakította meg 13 hivatásos zenekar azzal a céllal, hogy belföldön és külföldön egyaránt megfelelő szakmai képviseletük legyen a szimfonikus zenekaroknak. A szövetség ezen felül koordinációs feladatokat lát el a zenekarok és a kulturális ágazat között, továbbá különböző médiumokon keresztül segíti a zenekarok közötti információáramlást és a zenei közélet híreinek, eseményeinek közzétételét - olvasható a szervezet honlapján.

Fotó: a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének honlapja