A minisztérium a kulturális, civil és magyarságpolitikai intézményrendszer átfogó átalakításán dolgozik. A közlemény szerint az a cél, hogy a közpénzek felhasználását a szakmai teljesítmény, a valós közfeladatok és a társadalmi szükségletek határozzák meg. A költségvetést a hatályos jogszabályok alapján, az intézményi átalakítások közben kellett benyújtani. A még jogi formát nem öltött intézményi és tartalmi változások ezért nem jelenhettek meg teljeskörűen a tervezetben.

„A reformok előrehaladtával azonban a finanszírozási rendszer is változni fog és ez meg fog jelenni a költségvetés tervezetében is” – fogalmazott a tárca.

Több mint egy tucat kulturális intézménynél zajlik átfogó átvilágítás, köztük a Nemzeti Színháznál, a Nemzeti Filmintézetnél és a Petőfi Kulturális Ügynökségnél. A Magyar Művészeti Akadémiával kapcsolatban a minisztérium hangsúlyozta: a köztestület alkotmányos szervként, a kormánytól függetlenül, közvetlenül az Országgyűlésnek nyújtja be tervezetét. Költségvetési fejezetéből finanszírozzák többek között a Műcsarnokot, a Pesti Vigadót és a Magyar Építészeti Múzeumot, az ott dolgozók bérével és az intézmények működési költségeivel együtt.

A tárca szerint ezek támogatását nem lehet egyszerűen megszüntetni, az MMA fejezeti előirányzatának növekedése ezért önmagában nem jelenti az akadémia saját működési támogatásának emelkedését. A közlemény a szakmai alapú forráselosztást és az állami kulturális feladatellátás sokszínűségének helyreállítását nevezte meg célként. Szakmai egyeztetések nyomán elkészült a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ átalakítását előkészítő jogszabálytervezet is. Ezzel az intézményi önállóságot és a szakmai döntéshozatalt erősítenék. A szükséges jogszabálymódosítás benyújtása után módosulhat a kapcsolódó költségvetési sor.

Az örökségvédelemben a látványos rekonstrukciók helyett a műemlékek fenntartható megőrzésére, állagvédelmére és szakszerű hasznosítására helyeznék a hangsúlyt, elsősorban a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési NKft. működésének már megkezdett átalakításával. A civil támogatásoknál a Nemzeti Együttműködési Alap egyedi támogatásainak arányát húszról tíz százalékra csökkentik, amivel a közlemény szerint több mint 1,5 milliárd forinttal nő a pályázati források összege. A Városi Civil Alap támogatási rendszerét szintén felülvizsgálják.

Folyamatban van a Magyarságkutató Intézet és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet átszervezése. A tárca tájékoztatása szerint mindkét intézmény új néven, egyértelműsített feladatokkal és megújuló szervezettel működik tovább. A Bethlen Gábor Alap elnevezése és működési rendszere is megváltozik; az ehhez szükséges jogszabály-módosítások előkészítése zajlik.

A felekezeti kapcsolatok területén a jogszabályok és megállapodások alapján járó támogatásokat biztosítja a költségvetési tervezet. Az egyedi politikai támogatások helyett ugyanakkor a helyi közösségek szükségleteire épülő, átlátható pályázati rendszert alakítanának ki.

A minisztérium célként a kulturális támogatások aránytalanságainak felszámolását, valamint egy kiszámíthatóbb, szakmai szempontokra épülő intézményrendszer kialakítását jelölte meg. Mint írták, „ez a változás nem a költségvetési sorok átnevezésével, hanem a döntések, a működés és a forráselosztás átalakításával valósul meg”.

Fotó: mucsarnok.hu.