Az MMA tagjai szerint a szakmaiság nem kiváltság, a művészeti teljesítmény nem ideológiai kategória, a kulturális pluralizmus pedig nem valósulhat meg kizárással. A Magyar Művészeti Akadémia – mintegy 150 Kossuth- és Széchenyi-díjazott, illetve több száz művészeti díjban részesült akadémikusával és köztestületi tagjával – olyan mértékadó szakmai szervezet, amelynek az NKA-ba delegált tagjai feladatellátásuk során a kulturális-művészeti szempontok érvényre juttatását tartották és tartják szem előtt. Az MMA delegáltjainak az NKA-ban végzett szakmai tevékenysége kezdettől fogva elválaszthatatlan a kortárs művészeti élet támogatásától.

Nyilatkozatuk szerint az MMA elnökének az NKA működését érintő véleményezési és egyetértési jogkörei, illetve az MMA egyharmados – a más szakmai szervezetekkel, valamint a kultúráért felelős miniszterrel megegyező mértékű – delegálási jogkörei nem kiváltságot jelentenek, hanem felelős és felkészült szakmai munkát. A delegálási arányokról lehet érdemi párbeszédet folytatni, a közel 1400 tagot számláló köztestület kollektív kizárása mellett viszont nincsenek szakmai érvek.

Az aláírók úgy fogalmaztak, hogy az elmúlt napok fejleményei aggodalomra adnak okot. Álláspontjuk szerint az NKA-törvény társadalmi egyeztetésre bocsátott, tervezett módosítása az MMA közreműködésének megszüntetése révén nem erősíti a szakmaiságot, és nem is egy átfogó, koncepcionális reform része. Ennek fényében arra kérték a kormányt, hogy az érintettekkel történő szakmai egyeztetés nyomán kialakított, összefüggéseiben végiggondolt, a szakmai autonómiát és a valódi pluralizmust értékként kezelő koncepciót megjelenítő jogszabállyal módosítsa az NKA működését. Egyúttal jelztékk: az MMA felajánlja együttműködését és szakmai javaslatait az NKA-törvény átfogó módosításának kidolgozásához.

A közlemény végén leszögezték, az MMA nem "előjogokhoz" és nem is "szerzett jogokhoz" kíván ragaszkodni, hanem a kiszámítható, hatékony, szakmai alapokon nyugvó támogatási rendszer továbbfejlesztéséhez kíván hozzájárulni. A nyilatkozatot szerda estig az MMA mintegy 150 tagja írta alá.

A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium (TKKMA) november 5-ei tájékoztatása szerint a kormány elfogadta az NKA átalakításáról szóló jogszabálymódosítást, amely megszünteti az MMA 2016-ban bevezetett különleges döntéshozatali jogosítványait, és nagyobb szerepet biztosít a kulturális szakmai szervezeteknek. A tárca közlése alapján a változtatás az NKA 2027-re tervezett átfogó reformjának első lépése, amelynek célja a szervezet hitelességének helyreállítása és a kulturális támogatási rendszer demokratizálása.

A minisztériumi tájékoztatás szerint a törvénymódosítás helyreállítja az NKA 2016 előtti működésének alapelveit, megszüntetve az MMA kiváltságos szerepét a kulturális támogatásokról szóló döntésekben.

Az NKA alelnökének kinevezésénél többé nem lesz szükség az MMA elnökének véleményezésére, és megszűnnek az MMA-nak a szakmai kollégiumok működéséhez, valamint a kulturális források elosztásához kapcsolódó különleges jogosítványai is, helyette nagyobb szerepet kapnak a kulturális szakmai szervezetek delegáltjai. A tárca közlése alapján a javaslat elfogadása esetén az új szabályok 2027. január 1-jén lépnek hatályba.

A törvénymódosításról szóló tervezet indoklása szerint a mostani módosítás célja az 1993 és 2016 közötti eredeti állapot helyreállítása, amikor az MMA egy volt a számos kulturális szakmai szervezet közül az NKA-ban, és nem élvezett törvényileg körülbástyázott hegemón helyzetet a különféle kulturális források felosztásában és a támogatások odaítélésében. Az NKA-törvény módosításáról szóló társadalmi egyeztetés november 10-én kezdődött és november 18-ig tart.

Több információ és az aláírók frissülő névsora

Fotó: MMA