A Ráday Könyvesház gondozásában megjelenő 250 oldalas kötet fotókkal, táblázatokkal, diagramokkal és térképekkel gazdagon illusztrált; külön olvashatunk a városrész híres szülötteiről, díszpolgárairól és intézményeiről, iskoláiról is.

"Nem csak egy egyszerű helytörténeti műről van szó, mely számba veszi, hogy egy adott helyen mi történt és mi a helyzet most; azt is igyekeztük körüljárni, hogy mi miért történt, milyen városfejlesztési koncepciók születtek és ezek hogyan valósultak meg. Abban is különbözik a könyv egy hagyományos történeti munkától, hogy az elmúlt 200 év fejlődésének áttekintése után egy előretekintő rész is helyet kapott a kötetben" - fejtette ki Gegesy Ferenc polgármester, a könyv egyik szerzője az MTI-nek.

A többek közt a Semmelweis Egyetemnek, a Budapesti Corvinus Egyetemnek, a Központi Vásárcsarnoknak, az Iparművészeti Múzeumnak, a Művészetek Palotájának, a Nemzeti Színháznak és József Attila szülőházának otthont adó városrész 1792-ben, I. Ferenc trónra lépésének alkalmából kapta a nevét.

Két évszázad alatt a városrész végigélte a városfalak lebontása utáni hirtelen gyarapodást, az 1838-as nagy árvíz pusztítását, Hild János városrendezési terveinek hatását, a kiegyezés utáni rohamos városfejlődést és a századforduló környékén a megtorpanást.

A XX. században Ferencváros jelentős része áldozatul esett a mesterségesen felduzzasztott budapesti ipar környezeti pusztításának, lakossága a leromló szociális és gazdasági viszonyoknak. Végül egy nagyszabású koncepció megalapozta a városrehabilitáció stratégiáját, és ezzel Ferencváros az egyik legrosszabb presztízsű kerületből Budapest legdinamikusabban fejlődő kerületévé vált. A könyv ezt a folyamatot követi nyomon - olvasható a kiadó honlapján megjelent ajánlóban.

A kerületi önkormányzat csütörtökön konferencián emlékezik meg Ferencváros elmúlt kétszáz évéről a Semmelweis Egyetem új épületében. A könyv bemutatóját pénteken a Ráday utca 15. szám alatti ház belső udvarán tartják az ünnepi könyvhét programjához kapcsolódva.