A Rákosi-korszakban egy ilyen iskola létrehozatala nem csak Kodály megfellebbezhetetlen tekintélyét igényelte, hanem elsősorban olyan elkötelezett, hihetetlen munkabírású, megingathatatlan küzdőszellemű szakembereket, akik képesek voltak ideáik megvalósítására a legellenségesebb intézményi környezetben is.

Mára ez az oktatási intézményforma országosan elterjedt, sikereinek híre az egész világot bejárta, s ma Tokiótól Torontóig "Kodály-módszerként" hivatkoznak arra a zeneoktatási koncepcióra, melyet ez az iskola ültetett először a gyakorlatba.

Civil kezdeményezésre szeptember 3-án a kecskeméti városháza dísztermében emlékeznek az ország első ének-zenei általános iskolájának 1958-ban végzett első tanulói, tanárai és az iskola létrejöttében meghatározó szerepet vállaló, még élő szülők a nemzetközi hírűvé lett iskola alapítására.

A volt növendékek által kezdeményezett rendezvény fővédnöke Kodály Zoltánné Péczely Sarolta, védnökei Szőnyi Erzsébet, Kossuth-díjas kiváló művész, a Magyar Kodály Társaság elnöke és Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere. Az ünnepélyes megemlékezésen a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium, Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola jelenlegi tanulói koncerttel köszöntik majd 60 évvel ezelőtti társaikat, és a Kecskeméti Kodály Intézetben a ma már történelmi távolba került eseményeket bemutató kiállítással zárul az emléknap.