art&design
2010. 10. 02.
A giccs helyett az egykori mindennapokat mutatják be a németországi NDK-múzeumok
Húsz éves a német egység - és ez alatt az idő alatt mit sem csökkent az emberek érdeklődése az NDK-beli mindennapok iránt: az egész országból és külföldről is rengeteg látogató érkezik a kelet-németországi múzeumokba, hogy visszaröpítsék őket az időben.
A kelet-németeknek a berlini fal leomlása előtti mindennapjaiba, sőt a még korábbi időkbe, az 1920-as évekbe is bepillantást enged a Wittenbergben lévő Haus der Geschichte (A történelem háza) elnevezésű múzeum, ahova évente húszezren látogatnak el nyugatról és keletről, belföldről és külföldről - az Egyesült Államokból és Japánból - is.
Az intézményben három emeleten összesen 18 teremben állítják ki a több ezer eredeti darabból álló gyűjteményt. Egyes termekben komplett lakásokat és az egykori háborús menekültek szállásait is berendezték. A látogatók megismerhetik vagy újra felfedezhetik a korabeli műanyag játékokat, a horgolt bevásárlószatyrokat és a már-már kultikusnak számító műanyag, csirkealakú tojástartókat.
A wittenbergi múzeum "kincseskamráját" egy életrajzi archívum jelenti, amely különböző származású és hátterű emberekről készített, tudományos kritériumok alapján felvett és rendszerezett számtalan hangfelvételt és jegyzőkönyvet tartalmaz. Az 1920-as évek szolgálólányától a vegyipari szakmunkáson át az NDK-beli teológusig a társadalom minden rétege képviselteti magát a bemutatott dokumentumokban, amelyeket ráadásul ötvenezer digitalizált fotó is kiegészít.
"Gyűjteni, megőrizni, kiállítani, archiválni, mindezt a kezdetektől tudományos oldalról megközelítve - ez volt a feladatunk" - meséli Christel Panzig, a ház vezetője. Panzig kifejtette: "Differenciált képet szerettünk volna adni, amely politikai tényezőkkel kiegészítve úgy mutatja meg a hétköznapokat, amilyenek azok voltak. Nem csupán egy NDK-múzeumot akartunk kialakítani, hanem megmutatni, hogyan élt a XX. század embere".
Hasonló igényt próbálnak kielégíteni egyéb német múzeumok is. A mecklenburg-elő-pomerániai Malchow város egykori mozijába 1999 óta több mint 230 ezren látogattak el, hogy megértsék a keletnémetek 1989 előtti mindennapjait.
A thüringiai Apoldában az Olle DDR (Jó öreg NDK) elnevezésű kiállításon 16 terem repíti vissza a látogatókat a történelemben: korabeli fogorvosi rendelő, osztályterem és egy párttitkári iroda is látható itt.
A szászországi Torgauban a 65 éves Manfred Gotthardt saját házának kétszáz négyzetméterén mutatja be az NDK-ból összegyűjtött tárgyait. Nosztalgiáról azonban szó sincs: "Csak a történtek kiállításáról van szó - ítélkeznie mindenkinek magának kell" - jegyezte meg Gotthardt.
A turisták között legnépszerűbb NDK-múzeum Berlinben található: ezt 2009-ben csaknem négyszázezren keresték fel. Az intézmény tervei szerint a jövőben a kiállítási területet ezer négyzetméterre fogják bővíteni. A látogatók pedig korhű kisautóval, Trabanttal tehetnek majd virtuális körsétát a múzeumban.
Az intézményben három emeleten összesen 18 teremben állítják ki a több ezer eredeti darabból álló gyűjteményt. Egyes termekben komplett lakásokat és az egykori háborús menekültek szállásait is berendezték. A látogatók megismerhetik vagy újra felfedezhetik a korabeli műanyag játékokat, a horgolt bevásárlószatyrokat és a már-már kultikusnak számító műanyag, csirkealakú tojástartókat.
A wittenbergi múzeum "kincseskamráját" egy életrajzi archívum jelenti, amely különböző származású és hátterű emberekről készített, tudományos kritériumok alapján felvett és rendszerezett számtalan hangfelvételt és jegyzőkönyvet tartalmaz. Az 1920-as évek szolgálólányától a vegyipari szakmunkáson át az NDK-beli teológusig a társadalom minden rétege képviselteti magát a bemutatott dokumentumokban, amelyeket ráadásul ötvenezer digitalizált fotó is kiegészít.
"Gyűjteni, megőrizni, kiállítani, archiválni, mindezt a kezdetektől tudományos oldalról megközelítve - ez volt a feladatunk" - meséli Christel Panzig, a ház vezetője. Panzig kifejtette: "Differenciált képet szerettünk volna adni, amely politikai tényezőkkel kiegészítve úgy mutatja meg a hétköznapokat, amilyenek azok voltak. Nem csupán egy NDK-múzeumot akartunk kialakítani, hanem megmutatni, hogyan élt a XX. század embere".
Hasonló igényt próbálnak kielégíteni egyéb német múzeumok is. A mecklenburg-elő-pomerániai Malchow város egykori mozijába 1999 óta több mint 230 ezren látogattak el, hogy megértsék a keletnémetek 1989 előtti mindennapjait.
A thüringiai Apoldában az Olle DDR (Jó öreg NDK) elnevezésű kiállításon 16 terem repíti vissza a látogatókat a történelemben: korabeli fogorvosi rendelő, osztályterem és egy párttitkári iroda is látható itt.
A szászországi Torgauban a 65 éves Manfred Gotthardt saját házának kétszáz négyzetméterén mutatja be az NDK-ból összegyűjtött tárgyait. Nosztalgiáról azonban szó sincs: "Csak a történtek kiállításáról van szó - ítélkeznie mindenkinek magának kell" - jegyezte meg Gotthardt.
A turisták között legnépszerűbb NDK-múzeum Berlinben található: ezt 2009-ben csaknem négyszázezren keresték fel. Az intézmény tervei szerint a jövőben a kiállítási területet ezer négyzetméterre fogják bővíteni. A látogatók pedig korhű kisautóval, Trabanttal tehetnek majd virtuális körsétát a múzeumban.
További írások a rovatból
GHOST MINUTES – SALT HOURS – FORDITE DREAMS a kisterem galériában
Más művészeti ágakról
Bach Kata színművész teljesítménykényszerről, elakadásról, határtartásról
Sugár Viktória és Kita Michihiro Pesti bérházak. Stílus, mintázat, fejlődés című könyvéről
Bali Péter Már megadtuk magunkat annak, ami csak holnap fog bennünket elnyelni című könyvéről



