Az indiai Bombayben (Mumbai) született 1865. december 30-án, hatéves korában nővérével együtt Angliába küldték tanulni. Egy tipikus angol fiúiskola, a United Service College diákja volt, élményeiről A három kópé címmel megjelent regénye tanúskodik.

1882-ben visszatért Indiába, s újságíróként körbeutazta a hatalmas országot. Ekkor kezdődött szépírói munkássága is, versei és elbeszélései jelentek meg különböző lapokban.

Első verseskötetét 1886-ban publikálta, majd két év alatt hét novelláskötete is napvilágot látott. Változatos témájú, erőteljes stílusú művei hamar népszerűvé tették Angliában is, ahová 1889-ben tért vissza. Ebben az évben feleségül vett egy amerikai nőt, akivel az Egyesült Államokba, Vermontba költöztek. Itt építették fel Naulakha névre keresztelt otthonukat, amelyet az író gyakorta az ő "bárkájaként" emlegetett. Itt születtek meg 1894-95-ben azok a regények - A dzsungel könyve, majd az Új dzsungelkönyv -, amelyek Kipling számára meghozták a világhírt. Népszerűségüket növelték a különböző feldolgozások is, így az 1942-es, Korda Zoltán rendezte mozifilm és a Walt Disney-féle rajzfilmváltozat is.

Nálunk a Pesti Színházban megy évek óta telt házzal a műből készült musical, amelynek fülbemászó dallamait Dés Lászlónak, szellemes szövegét pedig Békés Pálnak és Geszti Péternek köszönhetjük.

Kipling 1898-tól kezdve egyre több időt töltött Afrikában, ahol barátságot kötött Cecil Rhodes-szal. E barátság hatására egyre jobban felerősödött militarista meggyőződése, a fehér angolszász faj felsőbbrendűségének hite, aki uralkodik a "csekélyebb, törvény nélkül való népeken", őrzi a világ rendjét, miközben vaskézzel birodalmat épít és kormányoz. Az effajta gondolkodásmódot tükröző művei miatt Kipling rendkívüli népszerű volt a századforduló és az 1910-es évek Angliájában, s elismertségét fokozta az 1907-ben neki adományozott irodalmi Nobel-díj is. 1910-es verseskötetében jelent meg a Ha... című költeménye, amely a BBC egy 1995-ös közvélemény-kutatása szerint minden idők legkedveltebb angol verse.

Az I. világháború idején népszerűsége csökkenni kezdett, ő maga is egyre inkább visszavonult. Az 1918-at követő időszakban visszatért az újságíráshoz, s miután szert tett egy saját automobilra is, beutazta egész Angliát, úti élményeiből számos cikket jelentetett meg.

Még életében, 1927-ben megalakult a Kipling Társaság, amely munkásságának feldolgozását, megismertetését tűzte ki céljául, s a mai napig is kiadja a The Kipling Society Journal című lapot.

Utolsó éveit szinte teljes visszavonultságban élte, 1936. január 18-án bekövetkezett halálát agyvérzés okozta. Halála után nem sokkal jelent meg szemérmes hangvételű önéletrajzi írása Something of Myself (Valamit magamról) címmel. Sírja a Westminster apátság úgynevezett költő sarkában található.