bezár
 

art&design

2016. 11. 11.
Kassák, a brandépítő
Elképzelni egy mozgalmat: A MA Budapesten
Kassák Lajos karizmatikus író és képzőművész, kora kulturális életének szellemi mozgatórugója, az avantgárd művészet elkötelezett alkotója és pártolója volt. Mai kifejezéseinkkel élve művész, menedzser és brandépítő egy személyben. A Kassák Múzeum legfrissebb időszaki kiállítása Kassák Lajos mozgalmának kultikus szócsövét, a MA folyóiratot és szellemiségét mutatja be.

Kassák Lajos száz éve egy olyan komplex művészvilág utópiájával állt a világ elé, amelyben az avantgárd, progresszív művészet képviselői, műfajai megkötés nélkül az irodalom, képző-, tánc- és színpadművészet területein is szabadon és aktívan bontakozhattak ki. Célja az új embertípus és ezzel együtt az új művészet megteremtése volt, melyet következetesen kiépített intézményrendszer létrehozásával kívánt megvalósítani. Ezzel törekedett népszerűsíteni és halhatatlanná tenni korának modern, haladó szellemiségű művészetét.

Elképzelni egy mozgalmat: A MA Budapesten

A Kassák Múzeum az Elképzelni egy mozgalmat: A Ma Budapesten aktuális időszaki kiállításával az intézmény állandó tárlatának egyik központi vonalát részletezi, ismerteti a látogatókkal. A MA folyóirat Kassák Lajos Tett című lapjának folytatásaként jelent meg, melynek első budapesti korszaka 1916–1919 közé tehető. Irodalmi és művészeti tematikájú számaiban olyan fiatal művészek is bemutatkozhattak, akik a korszak új művészeti irányzatainak elkötelezett követői voltak.

A két kiállítótér falait beborító MA-címlapok plakátszerűen közvetítik a kassáki szellemiséget. A lapszámok esztétikuma összművészeti forradalmat sugall. A borítókon olyan képzőművészeti alkotások kaptak helyet, melyek megjelenésükkel határozottan tükrözik a tartalomban szereplő irodalmi szövegek stílusát, a szerkesztő világnézetét. A következetes szemléletmód kialakítását karizmatikus szenvedéllyel áthatott „Világszemléleti” vagy „Demonstratív” különszámokban is prezentálták. A MA szellemi alkotóközösségéhez aktivista művészek sora csatlakozott, akik önmagukról kollektívaként gondolkodtak. Magukat „mi forradalmárok”-ként határozták meg, kiáltványaikban rendszerint a „világ új művészei”-hez szóltak.

Elképzelni egy mozgalmat: A MA Budapesten

A kiállításon izgalmas és szórakoztató blokkot képez a kortárs kritika szemléletének felvillantása a Borsszem Jankó élclap értetlenkedő, az avantgárd irányzatával végletekig ellenszenvező cikkeivel és a hozzájuk társított karikatúrákkal. A nagypolgárságot megszólító orgánum a legkevésbé sem veszi komolyan a kibontakozó avantgárd törekvéseket, megmosolyogtató köntösben, de kíméletlenül kifigurázza azokat.

A MA „irodalmi és képzőművészeti folyóirat” alcímmel jelent meg. Egyik legemblematikusabb művésze Mattis Teutsch János volt, akinek a kompozíciói gyakran szerepeltek címlapokon. A kiállításon az ő festménye mellett Bohacsek Ede, Tihanyi Lajos és Bortnyik Sándor ikonikus kompozíciói képviselik a képzőművészeti irányvonalat.

Elképzelni egy mozgalmat: A MA Budapesten

A Kassák Múzeum letisztult vizuális koncepcióit rendszeresen szakmai elismerésekkel méltatják. Az intézmény jelen kiállításának felépítésével ezúttal is hű maradt hírnevéhez. A bemutató egyszerű, könnyen értelmezhető designnal különféle színekre tagolja a kurátorok négy szempontját, melyek alapján Kassák Lajos kiadói tevékenységét értelmezték. Ezeket a tartalmi részeket négy eltérő színnel jelölték, amelyek a lapszámok mögött sávokban húzódva kontextusba helyezik az egyes kiadványok célját és tematikáját:

Előképkeresés és kontextusteremtés – Kassák Lajos számára kora híres művészeti bemutatóhelye, a Herwarth Walden vezette berlini Der Sturm Galéria adott mintát saját elképzelései megvalósításához. A kiállításon bemutatott MA-levelezőlapokon is láthatjuk, hogy olyan külföldi művészek alkotásait választották reprodukcióként, melyekkel gondolkodásmódjuk összetartozását kívánták kifejezni.

A MA önmeghatározása – Mai értelmezésünkben Kassák Lajos munkásságában egy teljes brand felépítését láthatjuk. Képviselt szellemisége határozott és következetes vizuális megjelenéssel, hatásos, sokszor ismételt szlogenekkel, hitvallással átszőtt tartalommal jelent meg minden fórumon. Az egységes arculat nem csak a folyóiratban jelentkezett, hanem a különféle fejléces levelezőpapírokon, kiállítási plakátokon, belépőkön, pártolótagsági jegyeken, névjegykártyákon. Minden megjelenésben erre az egységre törekedett, akárcsak a mai szakemberek egy tudatosan felépített márkadesign esetében. Ezzel a mozgalom önmaga is műalkotássá vált. 

A MA mint intézmény – A MA szerepe nem merült ki a kiadvány szerkesztésében. A közös szemléletet képviselő művészek rendszeresen tartottak előadásokat, szabadiskolát működtettek, Kassák Lajos könyvkiadót és művészeti galériát is vezetett. Mindezek összehangolt programja szimfonikus harmóniában közvetítette széles közönség számára a haladó szellemiségű művészetet.

Politika és avantgárd – A világháború legnehezebb éveiben működtetett intézményrendszer töretlenül képviselte művészeit, végezte vállalt feladatát. 1919 júliusában jelent meg a MA utolsó lapszáma. Más folyóiratokhoz hasonlóan Kassák Lajos művét is papírhiányra hivatkozva szüntették be.

Elképzelni egy mozgalmat: A MA Budapesten

A főként dokumentumokat tartalmazó kiállításon tehát legnagyobb számban a MA folyóirat példányait láthatjuk, más szöveges kiegészítésekkel, néhány jelentős festmény kíséretében. A témakör komplex értelmezéséhez ebben az esetben mankót jelenthettek volna azok a szövegek, melyek a falak helyett egy kihajtogatható, plakát nagyságú kiadványban jelentek meg. A kiállítás összetett mondanivalójának megismeréséhez és megértéséhez kifejezetten szükségesek ezek a szövegek, melyeket célszerűbb lett volna kifüggesztve is a látogatók elé tárni.

Az Elképzelni egy mozgalmat tárlathoz több szakmai eseményt és múzeumpedagógiai foglalkozást is szerveztek, amelyekről érdemes tájékozódni az intézmény weboldalán. Kurátorok: Dobó Gábor és Szeredi Merse Pál.

Az Elképzelni egy mozgalmat: A MA Budapesten című kiállítás a Kassák Múzeumban (1033 Budapest, Fő tér 1., Zichy kastély) tekinthető meg 2017. január 15-ig.

Fotók: Simon Zsuzsanna 

nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés