bezár
 

gyerek

2017. 01. 27.
Hogyan szökött meg a gyerekjavító műhelyből Misi és a kaméleonlány?
TOP 50, TOP 25 – Gyermek- és Ifjúsági Könyvek Szemléje
Másodszor díjazta a Magyar Gyermekirodalmi Intézet a gyermek- és ifjúsági könyveket. Elkészült 2016 TOP 50-es, azon belül pedig a TOP 25-ös listája, melynek célja, hogy az érdeklődőknek izgalmas, friss, sokszínű, minőségi kiadványokra hívja fel a figyelmét. A könyvkiállítással egybekötött eseményre a DEÁK17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában került sor.

A kilenc tagból álló szakmai zsűri mintegy ezer könyvből válogatta ki és állította össze a toplistát. A különféle szakterületekről érkező zsűritagok az oklevelek kiosztása előtt értékelték az elmúlt évet, beszéltek arról, milyen témák, szerzők, kötetek emelkednek ki a tavalyi könyvtermésből. A kínálat felosztható ifjúsági regény, meseregény, kisebb gyerekeknek szóló történetek és ismeretterjesztő irodalom kategóriára. Boldizsárné Kovács Gizella az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet irodalmi szerkesztője, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének titkára szerint az ismeretterjesztő kategória nem tiszta kategória, mert bármit nevezhetünk ismeretterjesztőnek, amiből ismeretet szerzünk. Úgy véli, a kiadók többsége biztosra akar menni, ezért előszeretettel fordítják le a külföldi sikereket. Idén külön öröm volt, hogy két hazai szerző könyvével is találkozott, az egyik Tittel Kinga  Mesélő Budapestje (Kolibri Kiadó), amelyben egy idegenvezető gyereke kérdez, a másik Fodor Veronika Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről című könyve (Holnap Kiadó), amely szókincstárat is tartalmaz. Kedvence még a Mélytengeri mesék (Kossuth Kiadó), amelynek szerzője a szlovák Monika Kompaníková. A három szereplő nevét – Pacahal, Halancsa és Kígyurka – fordítói bravúrnak tartja. Örömmel látja a komolyabb témákat feldolgozó könyveket is, például a Görög mítoszok (Két Egér Kiadó) című kötetben három hős, Prométheusz, Sziszüphosz, Bellerophontész tettei elevenednek fel. Ez a kisiskolásoknak szóló Mitológiai zsebkönyvtár első része. Egy kritikai észrevétele is volt, véleménye szerint fontos lenne az idegen szavak kiejtését feltüntetni a könyvekben.

Top

Merényi Hajnalka az ELTE TÓK Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének adjunktusa a meséket szemlézte. Megjegyezte, hogy meseregény a kisebb gyerekeket célozza meg – ilyen a Manó Könyvek két évvel ezelőtt megjelent Csipikéje –, ezekkel a történetekkel a 8-10 éves gyerekek elé próbálnak lépni, hátha elbírnak egy regényformát a kisebbek is. 2016 mintha a meseregények éve lett volna. Kiemelte a remek fordításokat: a hollandok mellett északi nyelvterületekről ültetnek át műveket a kiadók, mint például a Miú és Vau (Kolibri), a Mumusdadus színre lép (Tessloff és Babilon), vagy a norvég mesén alapuló Északfi (Ciceró). Ezeket a könyveket többnyire magyarok illusztrálják. Ami a magyar szerzőket illeti, örvendetes, hogy sokan más irodalmi területekről merészkedtek át a gyerekirodalomba; például Elekes Dóra, Dóka Péter, Kollár Árpád és Szakács Eszter. Kísérletező szerzők, szilánkos, darabos, izgalmas szövegeket írnak.

Sándor Csilla a Csodaceruza alapító főszerkesztője, a Magyar Gyermekirodalmi Intézet képviseletében arra mutatott rá, hogy a kulturális kapcsolatok eredménye a könyvkiadásban hogyan mutatkozik meg. A tavalyi Budapest Nemzetközi Könyvfesztivál vendégei a szlovákok voltak, azelőtt két évvel a törökök, e két nyelvből több művet is fordítottak, adtak ki. Díjazottak is kerültek ki közülük, mint például két szlovák meseregény, a már említett Mélytengeri mesék és a Zsiráfmama és más agyament felnőttek (Scolar). Egy török gyermekkönyv, Aytül Akal: Léggömbök a magasban is bekerült a TOP 50-be, fordítója, Sipos Katalin és kiadója a Napkút elismerő oklevelet kapott . Sándor Csilla korábban hiányolta az iskolai történetek feldolgozását, most az Utálom a padtársam, Baár Tünde könyve kárpótolta ezért, Dunajcsik Mátyás Szemüveges szirénje pedig valóságos felfedezés volt a számára.

Wittmann Ildikó kritikus, szerkesztő, a délután moderátora, az ifjúsági regény fejlődését taglalta. Rengeteg könyv jelenik meg ebben a kategóriában, és bennük témaként ötvöződik a társadalmi problémák felvetése a lehetséges megoldással, de véleménye szerint ráférne a területre több vegyes műfaj, például ismeretterjesztés némi vagánysággal keverve. Inspirációnak a képregény, a blog és a filmes műfajok kínálkoznak, példaértékű a Walesi bárdok képregényes feldolgozása.

Révész Emese a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense és Pálfi György docens, a MOME tervezőgrafika tanszékének tanára a könyvek képi világa alapján válogatott. Pálfi György szerint az illusztrátorok az esztétikum tekintetében a biztonságra törekednek, nem mernek bátrak lenni, ami átütő lehetne, visszafésülve jelenik meg. Az illusztrációkra két jelzőt említett, a „külföldies” és a „jó béna”. Bár Molnár Jacqueline külföldiesben hozza az újat, Lackfi János Az informatikus kutyája című francia és belga versfordításaihoz, a szakember általában mégis hiányolja a bátorságot és a „magas minőségű bénázást”. Révész Emese hozzászólásában azt elemezte, hogy a külföldi illusztrátorok munkáira hogyan reflektáltak a magyarok. Dr Seuss Kalapos Macska című könyve például valóságos vérfrissítés, bár 1957-ben jelent meg, hozzánk csak most jutott el, kvázi klasszikus. Jó példa még a különleges illusztrációra a Mókus Könyveknél megjelent A hosszú hajú királykisasszony című könyv, amelynek  szerzője és rajzolója Annemarie van Haeringen, nála a szürrealisztikus képek erősebbek, mint a szöveg. A képzőművész zsűritag a szlovák képi világ itthoni megjelenését üdvözölte, utalva a Mélytengeri mesék és Zsiráfmama rajzaira, amelyek azt sugallják: bátorság, nem kell félni az újtól!

Varga Emőke PhD, főiskolai tanár, irodalomtörténész a Szegedi Tudományegyetemről a 0-3 és 3-6 éves gyerekeknek szóló könyveket, lapozókat, leporellókat elemezte. Ezek a könyvecskék a képi összefüggéseken keresztül kommunikálnak, ezért nem mindegy,  hogy milyen – realisztikus, szimbolikus vagy dekoratív – a képanyag. Egy felmérés eredményét ismertetve elmondta, a kisgyerekek például a perspektívaváltásokat nem tudják dekódolni. Beszélt az oktatásra használt és az otthoni olvasásra szánt könyvek közti szakadékról, aztán a 3 év alatti korosztályt célzó filozofikus, bölcseleti tartalmakat közvetítő verseskötetekről, amelyek inkább a szülőket célozzák meg, mintsem a gyerekeket. A Móra Kiadónál megjelent A jó és a rossz az vajon mi? típusú könyvek hibrid műfajúak, a kép poétikus, a szöveg absztrakt. Ma már kisebb gyerekek számára is megjelennek tabutémák, ilyen az Anup és a csodálatos tűzhely, amely különleges módon világítja meg a szegénység témáját azzal, hogy egzotikus környezetbe, távoli kultúrába helyezi a történetet. Az öregedéssel foglalkozik, az édesanya és a már felnőtt fiú közötti bensőséges viszonyt ábrázolja az Örökké szeretlek című könyv, amely Szabó T. Anna fordításában Megyeri Annamária képeivel jelent meg a Manó Könyveknél.

 Hogyan szökött meg a gyerekjavító műhelyből Misi és a kaméleonlány? Ligeti Kovács Judit színművész ezt a részt olvasta fel a Zsiráfmama és más agyament felnőttek című könyvből. Az ünnepélyes délután végén pedig egy-egy kézműves csokoládé kíséretében a TOP 50 és a TOP 25 okleveleket osztották ki az alkotóknak és a kiadóknak.

Fotó: Bach Máté

 

A díjazottak listája:

TOP 25
A fürdők réme, Az ellopott Mikulás-szán – Nyulász Péter, ill. Ritter Ottó, Berger Kiadó
A hosszú hajú királykisasszony – Annemarie van Harigen, ford. Csóti Magdaléna, Kiss József Könyvkiadó
A szemüveges szirén – Dunajcsik Mátyás, ill. Gilicze Gergely, Kolibri
A Völgy, írta Tárkony – Kollár Árpád, ill. Nagy Norbert, Csimota
Az én nagypapám – Catarina Sobral, ford. Urfi Péter, Vivandra Kiadó
Az informatikus kutyája – francia és belga versek, ford. Lackfi János, ill. Molnár Jacqueline, Móra
Anup és a csodálatos tűzhely – Vajda Éva, ill. Bodonyi Panni, Móra
Armstrong – Egy egér kalandos utazása a Holdra – Torben Kuhlmann, ford. Várnai Péter, Partvonal
A Szelek Tornya – Szakács Eszter, Tilos az Á
Bódog és Szomorilla – Kolozsi Angéla, ill. Szalma Edit, Pagony
Bolygóvadászok – Majoros Nóra, ill. Rátkai Kornél, Kolibri
Dettikéről és más istenekről – Elekes Dóra, ill. Treszner Barbara, Csimota
Dzsungeldzsem – antológia, szerk. Lovász Andrea, ill. Kismarthy-Lechner Zita, Cerkabella
Északfi – Edith Patton, ill. Barcza Dániel, Ciceró Könyvstúdió
Föld alatt, Víz alatt – Aleksandra Mizielinska – Daniel Mizielinski, Manó könyvek
Kalapos macska, Ha lenne egy cirkuszom – Dr. Seuss, ford. Szabó T. Anna, Kolibri
Kérdem én – Jostein Gaarden, ill. Akin Düzakin, ford. Patat Bence, Cser
Kréta-rajz – Molnár Krisztina Rita, ill. Simonyi Cecilia, Naphegy
Mesélő Budapest – Tittel Kinga, ill. Kecskés Judit, Kolibri
Mélytengeri mesék – Monika Kompaníková, ill. Veronika Klímová, ford. Pénzes Tímea, Naphegy
Nálatok laknak-e állatok – Timkó Bíbor ill., Kaláka, Centrál
Szabadlábon – Mészöly Ágnes, Tilos az Á
Utálom a padtársam – Buda és Vince, Baár Tünde, ill. Bakos Barbara, Manó könyvek
Varázslatos természet – Amanda Wood – Mike Jolley, Babilon
Zsiráfmama és más agyament felnőttek – Alexandra Salmela, ill. Martina Matlovičová, Scolar

TOP50
A 13 emeletes lombtoronyház – Andy Griffiths, ill. Terry Denton, ford. Tóth Gábor, Manó Könyvek
A bogaras fiú – M. G. Leonard, ill. Julia Sarda, ford. Rindó Klára, Szabados Tamás, Naphegy
A cukrozott omlett, A repülő camembert – Jean-Philippe Arrou-Vignod, ill. Mázás Zsuzsa, ford. Tótfalusi Ágnes, Manó Könyvek
A hanta-banda – Őskori kaland – Dirk Nielandt, ill. Astrid Yskout, Kiss József Könyvkiadó
A jó és a rossz az vajon mi?, Az élet, az vajon mi?, Ki vagyok én?, Filóka sorozat – Oscar Brenifier, ill. Clément Devaux, Móra
Ahol a szív dobban – Satoe Tone, Kisgombos
Állatkávézoo – Kertész Erzsi, ill. Hanga Réka, Cerkabella
Ez egy ilyen nap – Mészöly Ágnes, ill. Paulovkin Boglárka, Naphegy
Ismeretlen Grimm-mesék – Az oroszlán és a béka, ford. Adamik Lajos, Márton László, Pesti Kalligram
Kimondhatatlanul – antológia, Allesandro Baronciani, Sara Colaone, Betűtészta
Kocsonyakirályfi – Szegedi Katalin, Csimota
Könnyű, nehéz – Nagy Diána, Csimota
Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről – Fodor Veronika, ill. Szimonidész Hajnalka, Holnap
Léggömbök a magasban – Aytül Akal, ill. Anil Tortop, Napkút
Máshogy mindenki más – Oravecz Imre, ill. Szalma Edit, Magvető
Mimi és Liza – Katarina Kerekesová, Katarina Moláková, Alexandra Salmela, ford. Polgár Anikó, Scolar
Mese a lótuszvirágról – Indiai mesék – ford. Schäferné Földvári Ilona, ill. Makhult Gabriella, Móra
Mumusdadus színre lép – Tuutikki Tolonen, ill. Pasi Pitkanen, ford. Kovács-Győrffy Éva, Babilon
Pim és Pom kalandjai – Mies Bouhuys, ill. Fiep Westendorp, ford. Varga Orsolya, Pagony
Polli, Mindörökké együtt, 1. – Guus Kuijer, ford. Wekerle Szabolcs, Pagony
Puszi, nyuszi! – Kárpáti Tibor, Pagony
Prométheusz, Sziszüphosz, Bellerophontész – Mészáros János, ill. Koncz Timea, Két Egér
Spuri Gyuri, a postás egér; Spuri Gyuri a világ körül – Marianne Dubuc, ford. Fenyvesi Orsolya, Babilon
Toppantós – versantológia, szerk. Lovász Andrea, ill. Kismarthy-Lechner Zita, Cerkabella
Viharlovag, Fekete eső – Dóka Péter, ill. Baranyai (b) András, Móra

nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés