bezár
 

irodalom

Irodalmi sejtvándorlás
Irodalmi sejtvándorlás
Február 23-án folytatódott a Kötetlenül beszélgetés-sorozat a Kis Présházban. Horváth Florencia vendége ezúttal Somorjai Réka költő, drámaíró volt. A beszélgetés során szó esett pszichológiáról, drámáról, líráról, sőt, még egy meglepetésprodukciót is láthatott a közönség.
A jelen idő ajándéka
A jelen idő ajándéka
Február 22-én Visky András József Attila-díjas író volt a Három Szerb Kávéház SZÓKÖZ elnevezésű, irodalom- és olvasásnépszerűsítő eseménysorozatának vendége. A beszélgetés fókuszában a tavaly megjelent, Kitelepítés című regény állt, amely mind a kritikusok, mind az olvasók körében töretlen népszerűségnek örvend. A könyvvel kapcsolatban többek között olyan kérdések kerültek elő, mint hogy mit jelent a siker, illetve hogy milyen szerepet tölt be a bosszú vagy éppen a megbocsátás gesztusa a fogság tapasztalatában. A szerzőt Juhász Tibor író, költő, a pozsonyi Irodalmi Szemle és a zalai Pannon Tükör szerkesztője kérdezte.
A daganat és a szög
A daganat és a szög
Sontag szerintem jogosan hangsúlyozza, hogy nem kéne pszichologizálni annyira, amennyire szokás. A sejtburjánzás tettenérés? A vak is láthatja, hogy az illető nem tudott kiteljesedni, és a szervezet jelez? A betegség elsősorban önmagára utal. Igaz, sok jelentéssel felruházható, neked melyik a kedvenced? „amikor a jelentéshez szőttek, / oda is szögeztek”, írja Fenyvesi Orsolya a Mindig kezdetben elején. Ezt egy rákos daganat, ha beszélni tudna, szintén mondhatná. - Helyzetjel rovatunkban Borsik Miklós tárcáját olvashatják.  
Szétszakadó identitások és konstans gyilkolásvágy
Szétszakadó identitások és konstans gyilkolásvágy
Február 20-án 20 órakor Deczki Sarolta beszélgetett a Ki ölte meg a Török Zolit? című, 2022-ben megjelent könyv kapcsán Aaron Blummal, a kötet szerzőjével. A beszélgetés során többek között a könyv műfaji és narrációs sajátosságairól esett szó.
A vakmerőség a kedvenc témáim egyike
A vakmerőség a kedvenc témáim egyike
Műveinek fő témája a fiatalok gondolkodása, kapcsolati rendszereiknek bonyolultsága és a világhoz való viszonyulásuk. A harmincegyéves szerző a sajátjánál eggyel frissebb generáció problémáival foglalkozik legtöbbet, nem riadva vissza a formai újításoktól sem. Legutóbb megjelent csetregénye, a Hype kapcsán Bódi Péterrel Horváth Florencia beszélgetett.
Mumtaz kapuja
Mumtaz kapuja
Mumtaz éppen azt mesélte, hogyan ásta el a darabokra kaszabolt Arkagyijt, valahol messze a nagy mocsarakban, melyeket két évvel ezelőtt maga mögött hagyott és visszajött ide, a mi dombokra épült városunkba, ahonnan az apja sok évtizede menekülni kényszerült egy gyilkosság miatt, és lám, most őt is egy hulla üldözi. És hát hova jött volna, ha nem ide, ez a hely az eredője mindennek, bizonygatta Mumtaz, és én újra erősen megkívántam őt. - Helyzetjel rovatunkban Márton Evelin írását olvashatják.
Megszólalni önmagunkról
Megszólalni önmagunkról
Február 15-én került sor a Jelenkor Kiadó és a Vates gondozásában megjelent Fejhajtóerő című kortárs versantológia bemutatójára a Mixát Udvarban. A teltházas kötetbemutatón Elő Csenge Enikő és Bárány Bence szerkesztők, Szenderák Bence felelős szerkesztő, valamint a kötet néhány szerzője, Kemény Zsófi, Kemény István, Fehér Renátó, Erdős Virág, Závada Péter, Kósa Eszter, Pion István, Simon Márton és Kustos Júlia vett részt. Az est házigazdája Pion István volt.
Nem mindegy, hogy ki toporzékol
Nem mindegy, hogy ki toporzékol
Február 14-én 19 órakor vette kezdetét a havonta jelentkező Késelés Villával beszélgetéssorozat legutóbbi része, amelynek meghívott vendégei Mohácsi Balázs, Fenyvesi Orsolya, Modor Bálint és Nemes Z. Márió volt. A negatív kritika lehetőségeit, szerepét vizsgálták.
Elkezdeni egy életművet
Elkezdeni egy életművet
A 2022-es évben olyan neves szerzők álltak elő új verseskötettel, mint Gergely Ágnes, Fehér Renátó vagy Fekete Vince. Az azonban minden évben nagy kíváncsiságot vált ki a folyóiratok olvasóközönségéből, hogy azok aktívan publikáló szerzői közül vajon kik jelentkeznek első könyvükkel. A debütálás mindig hangsúlyos az életmű tekintetében, az idő múlásával sokan már nem tudnak azonosulni első kötetükkel, míg másokat  évekkel később is pozitív példaként emleget a kritika. Éppen ezért érdemes odafigyelni a pályakezdő költők bemutatkozására – az alábbi négyre biztosan.
A  pixelember transzkulturalizmusa
A pixelember transzkulturalizmusa
Február 15-én szerdán Kettős Bázis néven kettős könyvbemutató volt a Kis Présházban. A Bázis irodalmi és művészeti egyesület első önálló köteteit, a Transzkulturalizmus és bilingvizmus című tanulmánykötetet és a Természetes vadság versantológiát Németh Zoltán költő és irodalomtudós, valamint Magdalena Roguska-Németh irodalomtörténész, a kötetek szerkesztői mutatták be. A Nemes Z. Márió által moderált beszélgetésben részt vett Pénzes Tímea, Nagy Márta Júlia, Gyurász Marianna és Hajtman Kornél.
32   33   34   35   36   37   38   39   40 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés