A kiállítás abból a feltevésből indul ki, hogy a tárlaton szereplő tárgyak zöme eladhatatlan, talán túl közel áll a lehetséges vevőkör feldolgozatlan kollektív élményanyagához. Meggyőződésünk, hogy a Pesti Eladhatatlanon látható tárgyak kulturális tudattalanunk lényeges részét tárják elénk, és mélyen tükrözik majd városunk történelmének, kultúrájának és jelenének egy meghatározó részét. A kortárs konceptuális művek és a kiállítás rendezése minimalista eszközökkel kívánja értelmezni Don Péter kulturális kuriózumgyűjteményét, az ebben megjelenő városi folklórt és, összességében, Budapest jelenlegi társadalmi berendezkedését.

Egy furcsa magyar tájkép, a képcsarnokos múlt vászonfestménye; egy szocreál festmény - melyet én egy pszichiátriai kezelt szürreál festményének hittem -, ami oly furcsán ötvözi a szubjektívet és a sematikusat, az egyéni és a kollektív meghasonlottságot; egy kis Drakula-kerámia Erdélyből, egy pléhből kivágott menóra mint szuvenirtárgy, egy mozaikból kirakott feszület a hetvenes évek stílusjegyeivel, egy fából készült gyűszűtartó-doboz magyaros szecessziós motívummal, egy néptáncoló magyar pár, amelyet indiai batik eljárással vittek fel az ékrámára feszített selyemre. Egy buddhaszobor, akinek arcvonásai Rákosi Mátyásra emlékeztetnek; egy vastag és puha gobelin malommal és orgonabokorral; vagy a kortárs művek közül Veszely Beáta nagyméretű lovasfestménye, melyen apróhirdetések szövege olvasható, Bodó Sándor Ötös Lottó-ja, melynek telitalálatos számait különböző szelvényekből vágta ki, majd keretezte be a művész, és egy földön kuporgó piros ülő alak, saját szobrom...

Úgy gondoljuk, kiállításunk furcsa, eladhatatlan tárgyainak összességéből kiolvashatóvá válik az a valami, ami minket, budapestieket, történelmi hagyományainkkal, mult(i)kulturális eklektikánkkal különössé tesz, de fontos része a sajátosságaink, értékeink és történetünk összességéből összeálló komplex képnek. Annak eldöntése, hogy a festmények, nippek és bronzszobrok 20. századi városi folklórját egy különös város önnön világába zárt elitjének látványélményeként nézzük-e, vagy inkább egy univerzális polgári értékrend bölcsességekkel teli 21. századi hagyatékának tekintjük - ez már a kiállítás látgatóira vár."

A Pesti Eladhatatlanhoz csatlakoztak

A teljes művésznévsor és a kiállítás enteriőrje a megnyitó után a

El-Hassan Róza, kortárs képzőművész. Átfogó tárlata utoljára 2006-ban került megrendezésre a Műcsarnokban. Nemzetközi kiállítások rendszeres meghívottja. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékén tanít.

Don Péter, művészetíró, kurátor és gyűjtő, a Törekiben működő Művésztelep kurátora. Legfontosabb munkái közé a magyar művészeti lexikonok és szignotárak készítése tartozik.

Pesti Eladhatatlan