bezár
 

Felhasználói adatlap

Felhasználó által feltöltött tartalmak:

Mint villanyradiátorból a meleg
A JAK 2017-es műfordító táborának, utolsó naplója, melyben a szövegteremtés hetedik és nyolcadik napja összevonatik, mintegy érzlkeltetve a befejezettséget és a továbbélést. Vagy egyszerűen praktikus okokból, döntse el ki-ki maga.
Futballpályát adunk
A reggeli kávém mellé kivittem a parkbéli padra a friss Élet és Irodalmat, belelapoztam, elmorfondíroztam azon, mit is fogok elolvasni a sajtófélórám keretében, aztán bementem még egy kávéért. Szeles a reggel; mire az újabb kávéval visszaértem a padhoz, az ÉS nem volt sehol. Illetve a padnál nem volt. Szerteszét heverő és hömpölygő lapokat hajkurásztam a kertben, a kávé ugyan kihűlt, de legalább a reggeli torna megvolt – az újság harmada így sem került meg. Nem azok a szelek fújnak. 
Spontán biológiaóra, avagy az élet és az irodalom
Ötödik nap, melyben a szerencse egy jelét elhallgatom, melyben megváltjuk a világot Károlyi Csabával, beszélgetünk Tompa Andreával és Deczki Saroltával, és bizonyos értelemben velünk van Danyi Zoltán is.
Ott legyünk, ahol vagyunk
A negyedik napon Schilling Árpád, Juhász Mátyás és Zsigmond Andrea látogat el hozzánk. A tábor felénél pedig, mikor éppen annyi van mögöttünk, amennyi még előttünk, olyasmi történik, amire 2008 óta nem volt példa: zenekar játszik nekünk este – a Vörösfenyő trió. A nyelvről, a kimondott mondatok súlyáról, a művészet szabadságáról, felelősségvállalásról és felnőtt létről szól a mai nap – és persze a színházról. 
A bonsaikertész, aki nem néz oldalra
Folytatódik a munka a fordítószemináriumon, Tóth Krisztina, Dánél Móna és Paraizs Júlia a mai vendégeink. Ismét hangsúlyossá válik az irodalom társadalmi szerepválallásának kérdése, beszélünk a női (írói) lét nehzéségeiről, és alaposan megismerjük Arany János Shakespeare-fordításait.
Kortárs történelem, avagy a magyarok csipája
A második nap szép ívet rajzolt; Reggel Tar Sándor szövegén dolgoztak a fordítók, Szirák Péter a kortárs prózáról adott elő bársonyos hangján, és hozzá milyen okosan, bemutatkozott az Alföld folyóirat, este pedig Potozky László volt a vendég. A végére kiderül, mi a "kortárs történelem", és hogy jön ide a magyarok csipája.
Mintha mindig is így lett volna
A múlt héten még alig hittem, hogy ez is eljön, pedig eljött, és milyen jó, hogy itt van végre, dél előtt nem sokkal érkeztem a JAK idei műfordító táborába, L. Varga Péter és Vásári Melinda már vártak rám. Nem csak rám, a hallgatókra is, nevezzük őket így, jobb, mint a résztvevő, igaz, hallgatunk mindannyian, és, mi tagadás, részt is veszünk.
Az élet olyan, mint a golyó
Az idei tábor utolsó naplója, melyben közelebb kerülünk versfordításhoz és nyersfordításhoz, este pedig A dögeltakarítóba feledkezünk bele. És persze búcsúzunk.
A jobbik énem írja
A mai nap vidámra és szépre sikeredik, épp, ahogy a többi itt a táborban, mégis egy kicsit másképp, mert ezt Péczely Dóra és Molnár T. Eszter ragyogja be, elsősorban ifjúsági irodalommal.
Mint amikor dobog
Ma megesszük, amit főzünk, az ízlelés médiuma egyéb szerephez is jut, gondolkodunk a kortárs költészetről, sőt, aljutunk a kortárstól az antikig, és vissza. Bednanics Gábor, Lapis József és Csehy Zoltán, valamint Márton László lesz mindehhez segítségünkre.
A fogalmazás személyessége által hitelt nyerni
A fogalmazás itt lehet konkrétan képi, vagy szövegbeli, vagy egész más, szövegen túli esztétikákról, dramatikus hagyományról és posztdramatikus színházról  nekünk ma Deres Kornélia és Gáspár Ildikó mesél.
Az alapszókincs része, mondjuk
A harmadik napon harmadik szöveg kerül a hallgatók elé, én tényleg nem tudom, melyik a nehezebb, az Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk változat van terítéken. Ha már Szirák tanár úr említette tegnap a gyermek elbeszélőt, itt a lehetőség megküzdeni vele. A fordításban eleve szentnehéz feladat megalkotni valaki hangját. Nehezebb-e egy gyerekét? Olvasás közben vajon vékony gyerekhangon szólnak az olvasóban a szavak? Nem tudom.
Ja, és verset
Második nap, melyen szitáló esővel köszönt be az ősz, ettől vagy nem etől metálos lesz a hangulat, melyen acélos előadókat hallgathatunk – délután a címmel ellentétben a kortárs magyar prózáról –, melyen nem derül ki, mennyi is, s hogy cseng-e százas idegen nyelven, ellenben megalakul a Másnapos freskó. Beszámoló a második napról, melyben nem rántjuk le a leplet a fardagályról.
Megismerni az írókat, kiválasztani a költőket
A harminckettedik vagy harmincharmadik JAK műfordító tábor kezdetét vette. Legyen harmincharmadik, azt szeretném, az mégiscsak misztikus, ráadásul az Isteni színjáték már az első szemináriumon fordítandó szövegrészletben előkerül, Németh Gábor szövege ez, ő az esti vendégünk, és a délután a műfordításról előadó Szkárosi Endrénél sem marad el a Commedia említése. Mi ez a hármasság, ha nem misztikum? Harmincharmadik legyen, minden úgy kerek.
Az észt Petőfi, a tündér és a lecsó
A műfordító tábor utolsó napján szokatlan dolgok történnek. Reet Klettenberg szerényen ült a szemináriumokon és az előadásokon a hallgatók között. Most ugyanolyan szerényen ül ki a pódiumra, miközben kiderül, hogy ez a fiatal észt lány, évek óta résztvevője, három éven át szervezője a tábornak hatalmas fordítói életművet tudhat már maga mögött. És mi minden áll még előtte! Este a gasztronómiáé és az irodalomé a főszerep, és P. Horváth Tamás Tündérvárosa (a regénybeli és a valódi) mellett a szakácsművészetét is megismerhetjük; mindebben Mekis János is közreműködik.
A kőszínház és a talaj alternatívái
Ha már a problémaérzékenységnél tartunk, ha van műnem, melyről biztosan elmondható, hogy mindig is erőteljesen jelen volt benne a társadalomkritika és a kor problémáinak tematizálása, hát a dráma az. És körötte a színház – a mai nap erről szólt a JAK műfordító táborában.
A cigány szót jól használni nem kell félnetek
A nap témája az ifjúsági irodalom, vagyis a 12 évnél idősebbeknek szóló könyvek. Minderről Péczely Dóra beszél nekünk, a Tilos az Á kiadó főszerkesztője. Ő választotta mai másik vendégünket is, Bódis Krisztát, akinek szerepvállalása, fellépése és történetei láttán és hallatán immár biztosak lehetünk abban, hogy az irodalom szerepvállalása valódi ügy. Ahogy az íróé is. S hogy az ő esetében az író-e az elsődleges szerep, nem egyértelmű. De hogy így van jól, ahogy van, az egészen bizonyos.
Kell hogy legyen missziós funkciónk
A mai naptól Imreh András vette át a fordítói szeminárium vezetését, Szirák Péter mutatta be nekünk a kortárs magyar próza markáns irányait, majd Fodor Péter és Bényei Tamás remek hangulatú beszélgetésének lehettünk tanúi, később pedig részesei is.
Amiről lehet és amiről nem
Rácz Péter fordítószemináriumának utolsó napján felbukkan a szerző, Margócsy István körüljárja, lehet-e a mai magyar költészetről beszélni, Bartis Attila és Kemény István pedig ezúttal egy kérdezőt is bevonva beszélget, amiről lehet. Túl a felén a JAK műfordító tábor.
Végül is milyen lesz
Létezik-e kísérleti irodalom? Új irányok-e az új irányok? Szükségképpen antihumán-e a poszthumán? Vég-e az apokalipszis, vagy inkább új kezdet? Erőszak-e a destrukció és destrukció-e az erőszak? Rekonstruálni és újrakonstruálni ugyanazt jelenti-e? A negyedik estén négy vendégünk, Tóth Kinga, Bartók Imre, Nemes Z. Márió és Németh Zoltán hangolódott össze egyetlen zeneművé, organikus képpé, vagy ahogy tetszik. 
A mém, a spoiler és a happy end
Melyben Kappanyos András a kulturális hiányokról és a fordításról mint mémről beszél, megtudjuk, spoiler-e a spoiler, miközben Károlyi Csaba részletesen bemutat néhány regényt, Mán-Várhegyi Réka mesél az íróvá válásról, boldogtalanságról és boldogságról, és az is kiderül, lesz-e happy end.
Gyilkos kérdések
Nyomozás a lyukas szövegtől a fordított szövegig. Stratégia, attitűd, referencia. Mi zajlik a fordító fejében? És vajon a fordító a gyilkos?  
A lovak ereje
Az idei műfordító tábort Kappanyos András előadása nyitotta meg délután, este pedig Kabai Lóránt és Péterfy Gergely volt a vendégünk Dunabogdányban.
Fülekbe való könyvek
Fontos, hogy a szakma megmaradhasson szerelemnek, mondja este Berg Judit, és különösen fontos, ha annak gyümölcsei szerelmek gyümölcseihez szólnak, mondom most én, ilyen nehézkesen vezetve fel, hogy a gyerekirodalomról szólt a nyolcadik napunk.
Szomjas, árnyékban dolgozó hősök
Sűrű nap volt a hetedik, a szokásostól eltérően a délelőtti szemináriumot nem két, hanem három programpont követte – az alkotó tehát nem pihent. A kortárs magyar elbeszélő prózával foglalkoztunk, és Krasznahorkai László történetei koronázták meg az estét.
Hideg hely a vers
Rácz Péterrel folytatódik a szeminárium, és a líra jegyében telik a mai nap a JAK műfordító táborában. Kulcsár Szabó Ernőt és Németh Zoltánt köszönthettük nagy örömmel.
Színházi előadások
Színházról szólt a negyedik nap a műfordító táborban, és Imreh András prózafordító szemináriumának tapasztalatait is összegeztük. Két vendégünk érkezett, szinte egyenesen a POSZT-ról: a szakmai zsűri elnöke, és a legjobb dramaturg. Csak szerényen.
A sóvárgás fokozatai
A műfordító tábor negyedik napján kiderül, hogy milyen sok könyvet érdemes elolvasni az elmúlt egy év terméséből, hogy hogyan dolgozik a nyersfordító, és hogy kicsoda Egressy Zoltán. Csak viccelek. Utóbbit mindenki tudja.
Hős és házasság
Ez a két dolog születik biztosan a műfordító táborban. Lehetne még ennél is jobb? - teszem fel magamnak a kérdést a harmadik nap után. Egy élményekben és gondolatokban gazdag, rendkívül jó hangulatú nap kivonata Kisorosziból.
Mi hívja létre a fordítást?
Fordítószeminárium, Márton Laci elméleti alapvetései, és egy este Szécsi Noémivel. A JAK műfordító táborának második napja Kisorosziban.
A műfordítás kihozza az ördögből a formáját
Hol van az a hely, ahol különféle nemzetiségű és nyelvű emberek magyarul beszélgetnek egymással magyar irodalomról és minden másról? Idén éppen Kisorosziban. A József Attila Kör több évtizedes múltra visszatekintő rendezvénye, a műfordító tábor 2014-ben e településen kapott helyet, és éppen most zajlik. A táborban történteket napról napra a prae.hu oldalain tesszük olvashatóvá.
Nem a gólya hozza
A hetedik napon Magvető kiadó csapatát láttuk vendégül, akik a magyar irodalom külföldi népszerűsítésében elévülhetetlen érdemekkel rendelkeznek, Dragomán György A fehér királyból olvasott nekünk, Szécsi Noémi kapcsán kiderült, miből lesz a cserebogár, este pedig az is, hogy milyen viszontagságok várnak az észt csecsemőkre, akiket bizony nem a gólya hoz.
Fürge Ujjak - idegen nyelven
Ez a gyerekkönyvek napja volt, meséknek nem voltunk híján. A kortárs magyar meséktől a jávai mesékig hallgathattunk felolvasásokat, áttekintést kaptunk a hazai és külföldi gyerekirodalom helyzetéről, és a gyerekség kimeríthetetlen témának bizonyult: saját gyerekkori versikéinktől indulva végül megtudhattuk, mit kell pelenkázás közben énekelni a gyerekeknek, és azt is, hogy mi köze a kötésnek a fordításhoz.
Ahogy a nagykönyvben meg van írva
A negyedik nap bővelkedett előadókban: négyen is ellátogattak Nagykovácsiba. A fordítók megismerkedhettek a könyvhét újdonságaival és Márton László írói-fordítói munkásságával is. A kíváncsiak azt is megtudhatják, hogyan folytatódott a harkálymentő akció.
Szteroidot kapott Miklós
A tábor harmadik napján már igazán komoly munka folyt – formálódtak a fordítások, Nagy Gergely műhelytitkaiba nyerhettünk bepillantást, Buda György eligazított bennünket a fordítás eddig nem említett gyakorlati problémáinak útvesztőjében, és a befogadást egészen más oldalról is gyakoroltuk: megjelent köztünk a segítségre szoruló Miklós.
Fülledt erotika és obszcenitás
A második napon udvariatlankodtak a táborlakók: lerántották a leplet több ízben is, először a könyvet vetkőztették le, hogy meglássák, mi is van a ruha alatt, másodszor egy huncutságot lepleztek le, és beszéltek arról is, milyen, amikor egy fordító olyannyira a szerző bőrébe bújik, hogy maga is ír egy Wolkenstein vagy Coton verset. És így tovább...
Tervi szex - egészségedre!
Kezdetét vette az idei JAK Műfordító Tábor. Ezúttal is Nagykovácsiban gyűltek össze a magyar irodalmat tizenegy különböző nyelvre (lengyel, német, olasz, cseh, észt, orosz, bolgár, portugál, spanyol, angol és szerb) fordító fiatalok. A tábor ideje alatt a napi eseményekről készült beszámolókat a prae.hu-n olvashatjátok.
Theater Night Fever
A határsértés manapság a művészetekben már közhely. De legalábbis evidencia. Az azonban, hogy egy kísérleti jelleggel létrehozott, saját műfaji határait megmutatni/feszegetni/átlépni próbáló színházi előadás zsúfolt házzal fut, és a nézőközönség több mint felét képes az előadás után is a székekhez szegezni egy kis beszélgetésre – ami aztán másfél órásra is elhúzódik a figyelem lankadása nélkül, sőt élénk eszmecserét, vitát vált ki –, már nem mindennapi. Kivált, ha mindez Pécsett sikerül.
A játék nem játék
A Janus Egyetemi Színház szeptember 30-án mutatta be Katona Imre Arisztophanész madarai című darabját. A bemutatót hosszas felkészülés előzte meg: tavaly ősszel tréningek sora vette kezdetét, melyek előkészítették a tél és tavasz határán kezdődött próbaidőszakot. A próbák első etapja május 25-én egy műhelybemutatóval zárult, aztán egy nyári tábor és ősszel újabb három hét megfeszített munka következett. Mindez a szerző, Katona Imre vezényletével zajlott, mert a JESZ őt kérte fel rendezőnek.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés