Salamon ifjú és tapasztalatlan király, aki nemrég vette át a trónt halott apjától, Dávid királytól, akiről a nép még most is ódákat zeng. A fiatal uralkodó egész nap csak lézeng, szórakozik és unja az apjáról szóló történeteket. Amikor azonban hoz egy meggondolatlan döntést, meg kell tanulnia vállalni a felelősséget a tetteiért.

A nemzetközi koprodukciós munka és a 640 millió forintos összköltségvetés hatása egyaránt érezhető a Salamon király kalandjai című rajzfilmen. Az alkotók egy szórakoztató, családi animációs filmet igyekeztek készíteni, amely minden korosztályt megszólít és felveszi a versenyt a nemzetközi mezőny szereplőivel, mégis markánsan különbözik a Disney-rajzfilmek stiláris örökségétől. Ez a törekvés nagyrészt sikeresnek tűnik, a rajzfilm hangsúlyosan egyéni vizuális világgal rendelkezik, az animációs alkotások sajátos világában elvárásként megjelenő absztrakció fontos eszköze a filmnek, mely a megszokottnál élesebb vonalvezetéssel, geometrikusabb formákkal operál.

A főszereplőt, Salamon karakterét vizuálisan a Cinemon Stúdió animátora, Pálfi Zsolt alkotta meg (neki köszönhetjük a mozivásznon is tündéri Lengemeséket), a többi szereplő pedig izraeli animátorok keze nyomán született. E kettősség jól érezhető a kész filmen, minthogy Salamon hasonlít a leginkább az uniformizált fehér embert eszményképpé tevő, klasszikus Disney-animációk tradicionális testarányokkal ábrázolt egyen-hőseihez. Szemben a mellékkarakterekkel, akik Sába királynőjének fekete bőrű szépségétől a különféle közel-keleti népek jellegzetes vonásait mutató szereplőkig és nem utolsósorban a régi ábrázolási tradíció előtt tisztelgő ősi démonok vizuális megjelenéséig sokkal változatosabb és izgalmasabb képet mutatnak.

Érződik az elkészült filmen a rengeteg kutatómunka, amelyet az előkészítési fázisban folytattak, hogy minél hitelesebb tárgyi környezetet teremtsenek az ókori helyszíneken játszódó mese elbeszéléséhez. A mese-jelleget azonban számos csodás elem hangsúlyozza folyamatosan, mert noha Salamon király legendáriumának számos elemét felhasználja a film, a történet a maga egészét tekintve saját fejlesztés. Értékelendő az ismeret- és érdeklődéstágító szándék, mely be szeretne emelni a gyerekeknek szánt rajzfilmirodalomba egy olyan történetet, amely nem a modern korba és különösen nem az euro-atlanti kultúrába helyezi a fókuszát, itt-ott azonban szükségképpen betüremkedik a kortárs popkultúra néhány eleme – például a kortárs mainstream animációs filmek kedvelt vígjátéki mellékkaraktere, a főhős barátjaként vagy társaként pozícionált, cserfes, beszélő állat. Ezek a kommentátor-szereplők a filmek humorfaktorának emelését szolgálják, lényegében a lehető legegyszerűbb módon, hiszen ha van egy karakter, aki folyamatosan reaktív kapcsolatban áll az eseményekkel, általa nem nehéz a különböző fordulatoknak görbe tükröt tartani. Annyiban azonban tagadhatatlanul szerencsésen illeszkedik a beszélő sivatagi rókának, Tobinak tündérmesei karaktere a történetbe, hogy Salamon a legenda szerint – és ennek megfelelően a filmben is – beszélt az állatok nyelvén. A legtöbb poentírozott kikacsintás a 21. századi nézőre viszont üres és kissé fárasztó humorizálásba fordul, leggyakrabban a női karakterek kárára.

Ha már a karaktereknél tartunk, fontos szóba hozni, hogy – elsősorban gyerekeknek szánt történet lévén – megfelelő, nem túlságosan nehezen dekódolható tanulságokkal is szolgáló fejlődéstörténetet beszél el a Salamon király kalandjai a maga nyolcvanperces, tehát a kisiskolások számára is tökéletesen befogadható filmidejével. Főhősünk, a nagy Dávid király árnyékában élő, szertelen Salamon ezen a ponton még korántsem a jól ismert bibliai bölcs, inkább egy fékevesztett ifjú, akinek fogalma sincs, hogyan kell uralkodni és egy országot helyesen vezetni. Rossz döntéseinek azonban elkerülhetetlen következményei lesznek, Salamon pedig kénytelen megtanulni, hogy a hibáit senki más nem tudja kijavítani helyette. Jeruzsálem királya tehát a szomszédos országban álruhában a konyhába áll mosogatni, egyrészt, hogy a kemény munka formálja a jellemét és nélkülözhetetlen tapasztalatokat adjon, másrészt persze, hogy így jusson közelebb a történet konfliktusának megoldásához. A film végére Salamon valóban megkezdheti a bibliai történetekből ismert hosszú és dicsőséges uralkodását, mert kiállta a mesebeli próbákat, amelyek méltóvá tették apja örökségére. Ez a jellemfejlődés viszont nem mondható el senki másról, s különösen bántó ez a Salamonhoz hasonlóan fiatal és tapasztalatlan uralkodóként ábrázolt Balkisszal kapcsolatban, aki királynő létére megjelenése első pillanatában éppolyan irritáló, buta és neveletlen, mint a film utolsó perceiben. Az ő ellenpontja a történet közepe táján bekapcsolódó Nama hercegnő, aki viszont egyből készen, bölcsen, minden fontos tudás ismeretében lép elénk. A női karakterek statikusak, nem túl érdekesek és arra kárhoztattak, hogy szekundáljanak Salamon fejlődésének, tükrözve az ifjú király jellembeli változásának különböző stádiumait.

Értékelendő tehát az a bátor és invenciózus törekvés, hogy gyerekeknek szánt családi produkcióként a Salamon király kalandjai bátran nyúl tőlünk időben, térben és kulturálisan is távol álló alapanyaghoz, a szomorú helyzet azonban továbbra is az, hogy míg a fiú nézőknek kínálnak ideális azonosulási pontokat, addig a lányoknak továbbra is be kell érniük a történet szempontjából másodrendű és kevéssé életszerű karakterekkel.

Salamon király kalandjai (Being Solomon)

magyar-izraeli animációs film, 80 perc

Rendező: Albert Hanan Kaminski

Forgatókönyv: Böszörményi Gyula

Zene: Ady Cohen

Producer: Temple Réka, Edna Kowarsky

Animációs rendező: Pálfi Zsolt

Hat éven aluliak számára nem ajánlott!

Bemutató: 2017. szeptember 28.

Forgalmazza a Vertigo Media.