bezár
 

irodalom

2018. 07. 21.
Kirándulás, műhelymunka, cicakornis
FISZ-tábor, 3. nap
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mire eljött a péntek, már alaposan belerázódtunk a táborozásba. Túl a felén, ijesztően közel a végéhez, élveztük a napsütéses parkot, a csak saját felelősségre használható medencét, és mindenekelőtt a műhelymunkát, amiért jöttünk.

Az új helyszín nemcsak abszolút megszokható, de vadregényesen romantikus is, a nagy közös tér helyett tele zegzugokkal, kisebb közös terekkel, a térerő abszolút nemléte pedig nagyon megemeli az „itt és most” érzést. Reggeli után, a szokásos Bevezetés a szépirodalomba proszeminárium helyett Győrffy Ákos vitt túrát a közeli Bajdázó-tóhoz. (Az indulás csúszott egy picit a vezető ébredési szokásai miatt. Ennek folyománya pedig az volt, hogy a műhelyek jó része foghíjasan kezdődött, Nádasdy Ádám is majdnem becsüccsent hozzánk egy kicsit prózázni nagy magányában, aztán mégiscsak előtalált két növendéket a medencéből.)

A kritikaműhelyekről idén is nagyon pozitív visszajelzések érkeztek, ahogy természetesen a Nádasdy Ádám vezette műfordító műhelyről is (tavaly iszonyatosan élveztem), és nekem is sikerült a jobbik felére ülnöm a prózásoknak: Szilasi László sajátos stílussal, kellemesen kemény kézzel irányít minket a szövegrengetegeken át. A tábor szervezőinek idén is pacsi a műhelyekért.

A vacsora előtti programsávra tegnap Ladik Katalin érkezett, aki sajátos performansszal indította a beszélgetést, vacsora után pedig a FISZ már-már kultikussá váló programsorozata, a Kritikustusa kezdődött, a téma Csombor Rita Smink nélkül, Kali Ágnes Ópia és Szolcsányi Ákos Semmi meglepő, vagy fontos - vagyis a friss FISZ-könyvek voltak. Nagyon érdekes gondolatokat villantottak fel a kötetekről, amelyek közül csak kettőt ismerek közelebbről. Arról mindenesetre meggyőztek, hogy a harmadikat is muszáj lesz elolvasnom.

Az este hivatalos záróprogramja André Ferenc és Horváth Benji duójának Beatwándor nevű formációja volt, bőven sötétedés után, sziklafalra vetített cicakornisokkal, Mónika show jelenetekkel, holdraszállással és szétfolyó alakzatokkal. A loopolt gitár gyönyörűen támasztotta alá a magyar, román és angol nyelvű verseket, megidézett dalszövegeket és atmoszféra-énekeket. Költészet és zene Jim Morrison szellemében, pusztán szavak generálta pszichedelikus trip és közösségi elmélyülés. Ezután kicsit rosszul estek a fülemnek a felvillantott 90-es évek slágerei, de hát ilyen ez, többnyire reggelig.

Utolsó napra ébredve pedig arra döbbentem rá, hogy sehogy sem akarok majd vasárnap hazamenni, csak maradni még, írni, olvasni, beszélgetni, FISZ-táborozni, happily ever after.

Fotó: Barna Miklós (FISZ)

nyomtat

További írások a rovatból

irodalom

Mai szövegvalóságom - hiteles vagy realista? Mai szövegvalóságom - hiteles vagy realista?
A kortárs próza újabb fejleményei konferencia 2. napja
irodalom

huszonegyedik #1 huszonegyedik #1
Mire jó a történetmondás? Katasztrófafilmek, iPhuck és az irodalom
irodalom

Én önmagammal bokszolok Én önmagammal bokszolok
Interjú Dragomán Györggyel

Más művészeti ágakról

építészet

Organikus városok Organikus városok
Bornemisza Eszter: Városi hegek
Egy képregényről, ami a női egyenjogúságról szól, egy észt sikerkönyvről, és kíváncsi gyerekekről
Goda Krisztina: BÚÉK
gyerek

Téli történet a Nádtengeren Téli történet a Nádtengeren
Pálfi Zsolt: Lengemesék 2 - Tél a Nádtengeren


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés