bezár
 

irodalom

2019. 10. 19.
Családi hálók a Margó Vásárszínpadán
Margó 2019 - Barnás Ferenc és Harag Anita
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Négy napon át bolyongtam a Margó fesztiválon, belehallgatva minden beszélgetésbe, ami kicsit is érdekesnek tűnt. Sokszor ültem le a Vásárszínpad nézőterének valamelyik babzsákjába. Itt minden pezsgőnek tűnt: a könyvbemutatók közben  is közvetlenül éreztem a zsibongást, hallottam a könyvvásár hangjait. És itt fedeztem fel egy meglepő párhuzamot két mű, Barnás Ferenc Életünk végéig és Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb című prózakötete között.

Meglepő párhuzamnak nevezem, hiszen a két könyv merőben eltér egymástól: más az életműben elfoglalt helyük, műfajuk, stílusuk, narrációs perspektívájuk. Ami mégis felkeltette az érdeklődésem, az egy motivikus kapcsolódási pont, a családi magány központivá tétele volt.

Barnás Ferenc esetén az Életünk végéig című családregénye nem az első nagy lélegzetvételű munkája. Sőt, ez az írása párbeszédbe is lép egy korábbi munkájával, A kilencedikkel. Az író, aki kedveli az útvesztőket, az olvasókra bízza, hogyan építik fel a kapcsolatot a két regény között. Ezekből is látszik, hogy a család tematikája foglalkoztatja Barnás Ferencet. Íróként másképp viszonyul a család fogalmához, mint magánemberként, könyveiben professzionális feldolgozásra törekszik. Az Életünk végéigben sok megválaszolhatatlannak tűnő kérdés tör felszínre: mennyire és hogyan szeretünk? Hogyan maradhatunk autonómok egy családban? A sértődések oka függ-e az eltérő kódhasználattól?

Fotó: Hering Orsolya

A család bizony trükkös műfaj, mutat rá a beszélgetést moderáló Rostás Eni: nem mi választunk, mi már kész szabályrendszerbe születünk bele. Az itt uralkodó kapcsolatok természete egyedi. Egy testvérre sokszor nem emberként, hanem saját részünkként tekintünk, mondja Barnás. A családban létezni nem más, mint egyszerre része lenni saját létünknek és egy közös létezésnek is. Itt már nem tartható fenn az Anna Karenina kezdősoraiból kiolvasható dichotómia: a családok vagy boldogak, vagy boldogtalanok. Itt más erők irányítanak, teljes hálózatot szőve a karakterek köré; ha egyikőjük mozdul, berezeg az egész háló.

Tóth-Czifra Júlia felhívta a figyelmet arra, hogyan fejeződik ki ez a hálózatszerűség. A könyvben 30-40 szereplő is név szerint szerepel, az olvasó beleszédül ebbe a néváradatba. Minden karakter a saját hangjával jelenik meg. A testvérek harcolnak azért, hogy valahogy egyben tartsák ezt a hálót. A küzdelem ugyanakkor egyéni síkon is jelen van, a főszereplő életében. Ugyanígy többféle értelmezésre ad lehetőséget a mű címe: életünk végéig vágyott álom a szerelmi szál szintjén, de utal kapott családra is. Emellett a cím emeli ki a tényt, hogy az előttünk zajló cselekmény legnagyobb traumái már rég lezajlottak, ezek már csak utórengések.

Fotó: Hering Orsolya

Harag Anitának Barnás Ferenccel ellentétben ez az első könyve. Mint minden elsőkötetes beszélgetésen, most sem ússzuk meg kitérő nélkül: Turi Tímea beszélgetésük elején leszögezi, hogy ez a könyv nem tipikus első kötet, bármikor megjelenhetne az életműben.

Az Évszakhoz képest hűvösebb novelláskötet, a családi magány nem kizárólagos téma, de dominálja a történeteket. A bonyolult hálózatokat a műfaji különbségből kifolyólag itt nem egy bonyolult családi séma, hanem a különböző történetek eltérő hangjai teremtik meg. A szituációkban Harag Anita közelről vizsgálja meg, mi hogyan működik, őt a szituációk és cselekvések, a reakciók érdeklik.

Míg Barnás Ferencet a családi mechanizmusok, addig Harag Anitát az egyén családon belüli pozíciója érdekli elsősorban. A testvéri kapcsolatok helyett itt generációk, elsősorban nagymamák és unokák kerülnek szembe egymással. Ellentétes nézeteik nem csak az életkor, hanem a történelmi tapasztalatok különbségeiből is erednek. Fokozottan hangsúlyossá válik a kérdés: ki lehet-e lépni az örökségből, vagy megragadunk egy tudatállapotban? Ezek a kérdések furcsán érintenek, előzetes elmélkedéseimet hangosítják most ki. Feszültebben figyelek.

Fotó: Margó Fesztivál

A kérdésekre azonban sem a kötetnek, sem az egyes női elbeszélőknek nincs válasza. (Szerencsére, mondja Turi Tímea.) Kétségtelen viszont a probléma összetettsége. Egyes szám első személyű elbeszélőkkel különösen nehéz a kérdések több oldalának megmutatása, jegyzi meg Anita.

A beszélgetésből a következő mondat ragad meg bennem a leginkább: két családtag szeretheti egymást, de ettől még nem kell kedvelniük is a másikat. Ez a kijelentés nemcsak elindítja a gondolataimat, de vissza is csatol Barnás Ferenchez, aki a testvéri kapcsolatot hasonlóképpen értelmezte.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Fazakas Réka --


További írások a rovatból

irodalom

Múlt időben a JAK-ról Múlt időben a JAK-ról
Késelés villával a Nyitott Műhelyben
A Szépírók XV. Fesztiváljának második napja

Más művészeti ágakról

art&design

Észak-Kaliforniai művészidentitással Magyarországon Észak-Kaliforniai művészidentitással Magyarországon
Interjú Simon-Mazula Tiborral pályakezdésről, az USA-ban töltött évekről
art&design

Pellengérre állított valóság Pellengérre állított valóság
Trapp Dominika: Ne tegyétek reám... című kiállítása a Trafóban
art&design

Comoedia mundi Comoedia mundi
Ante Vukov Lupus, a Bosch+Bosch csoport legifjabb tagja*
Interjú Geréb Zsófia színház- és operarendezővel magyarországi és külföldi tanulmányokról, lehetőségekről, tervekről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés