gyerek
2008. 05. 16.
Városi mesék
Nádori Lídia Sárkány a lépcsőházban c. kötetének bemutatójáról
A Naphegy Kiadó május 14-én, szerdán mutatta be Nádori Lídia és Kun Fruzsina Sárkány a lépcsőházban című könyvét. Az alkotókkal Békés Pál, az IBBY magyar tagozatának elnöke, Paulovkin Boglárka és Szigethy Katalin, a kiadó főszerkesztője beszélgetett. Meséket olvasott Csákányi Eszter.
Az Eckermann Kávéház zsúfolásig telt gyerekekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel. Csákányi Eszter kezdte meg a könyvbemutatót a Sárkány a lépcsőházban egyik meséjének felolvasásával, az Új év, új gyerekkel. A művésznő előadása élvezetes volt, amit mi sem bizonyított jobban, mint a tátott szájú gyerekközönség.
Ezután Békés Pál köszöntővel egybekötött meseelemzése következett. Békés a kötet egyik legnagyobb érdemének azt tartja, hogy a mesék a hétköznapi, tárgyszerű dolgok felöl haladnak lépésről lépésre az abszurd és a hihetetlen világ felé. Műalkotásnak nevezi a könyvet a szöveg és az illusztrációk szempontjából is. A gyerekkönyveket nagyjából két kategóriába sorolhatnánk az illusztráció és a szöveg aránya alapján. Az illusztrációk sokszor csak másodlagosak a szöveghez képest, az angol picture bookokban pedig ez éppen fordítva van – hozta fel Békés példaként a két végpontot, hogy érzékeltesse a bemutatott kötet szerkesztői bravúrját. A picture bookokban az illusztráció a hangsúlyosabb, egy oldal képhez egy-két sor szöveg tartozik csak. A Nádori-Kun kötet bizonyos értelemben picture book: sok színes és impozáns képet látunk benne, de a szöveg nem másodlagos, hanem egyenértékű. Nincs sem szöveguralom, sem képuralom – összegezte Békés.
A Békés bemutatóját követő beszélgetés eleinte csalódás volt. Paulovkin Boglárka felkészületlennek tűnt, először nem is tudott mit kérdezni, utána sem sikerült belejönnie, a kérdései inkább megismételtették azokat, amik pár perce már elhangoztak. A beszélgetés irányítását gyakorlatilag teljesen át is vette Békés Pál és Szigethy Katalin. Az interjúból kiderült, hogy miért is az Eckermannban került sor a bemutatóra. A Sárkány a lépcsőházban utolsó előtti meséje a Bakáts tér környékén játszódik, és talán egy mesebeli felállványozott ház is van a kávéház közelében. A konkrét utalások ellenére Nádori hangsúlyozta: nem akarta a saját életüket leírni, de a szöveg önkéntelenül is efelé vitte. A kőrengetegben elhelyezett Jancsi bármelyik nagyvárosi kisfiú lehetne, az pedig csak véletlen egybeesés, hogy a mesék írójának is van egy Jancsi nevű fia – tette hozzá Nádori.
Jancsi világa nem cukormázas: a számos utalásból kiderül, hogy apuka eltűnt a negyedik születésnap előtt. Nádori nem akarta agyonírni a meséket, nem a háttér a lényeg, hanem az, hogy egy kisfiú élete milyen az adott körülmények között, hogyan éli meg a változásokat a valóság és az álomvilág összekapcsolásával.
Az alkotópáros elégedett az eredménnyel. Nádori Lídia szerint a legfontosabb az, hogy párbeszéd legyen a szöveg és a képek között, és ez megvalósult. Nem kellett hosszan egyeztetniük, Nádori egyszerűen rábízta Kunra a kötetet. Egyetlen kritika érte csak az illusztrációkat a kiadótól és a szerzőtől: a papírsárkány farka nem volt elég színes. Kun, amikor arról mesélt, hogyan készültek a képek, azt mondta, rengeteg nem tudatos elem van a könyvben. Nem tudja, miért, de hangsúlyozza a teret – valamiért számára a tér megjelenítése felel meg a gyerekperspektívának. A kötetbe egy-egy ún. pihentető oldalt is szerkesztettek, ahol csak minimális illusztráció társul a szöveghez. Hogy ezek az oldalak mikor következzenek, azt Nádori osztotta be.
Az egyik elmaradhatatlan kérdés minden könyvbemutatón, hogy lesz-e folytatás. Nádori Lídia tervezi, hogy sorozatot ír Jancsi meséiből, de még nem döntötte el véglegesen. Talán egyszer Jancsi apukája visszajön – tette hozzá.
A beszélgetés után Csákányi Eszter felolvasta a kötet címadó meséjét. A beszélgetés alatt unatkozó gyerekek újra tátott szájjal hallgatták az előadást. A felolvasás és a szöveg azonban természetesen még a felnőtteket is elvarázsolta. A történet tragikussága a gyerekek előtt rejtve maradt, de a felnőtt közönség arcán látni lehetett a hatást. A mese után lehetőség volt beszélgetni, dedikáltatni a szerzőkkel, ismerkedni a kötettel. Aláfestésként Gyulai Csaba zenéje szólt, amit a kötetből készült bábjátékhoz írt. Szigethy Katalin a zenével kapcsolatban megemlítette, hogy a készülő Sárkány a lépcsőházban hangoskönyv kísérő zenéje is ez lesz.
A képeket a Naphegy Kiadó készítette.
Ezután Békés Pál köszöntővel egybekötött meseelemzése következett. Békés a kötet egyik legnagyobb érdemének azt tartja, hogy a mesék a hétköznapi, tárgyszerű dolgok felöl haladnak lépésről lépésre az abszurd és a hihetetlen világ felé. Műalkotásnak nevezi a könyvet a szöveg és az illusztrációk szempontjából is. A gyerekkönyveket nagyjából két kategóriába sorolhatnánk az illusztráció és a szöveg aránya alapján. Az illusztrációk sokszor csak másodlagosak a szöveghez képest, az angol picture bookokban pedig ez éppen fordítva van – hozta fel Békés példaként a két végpontot, hogy érzékeltesse a bemutatott kötet szerkesztői bravúrját. A picture bookokban az illusztráció a hangsúlyosabb, egy oldal képhez egy-két sor szöveg tartozik csak. A Nádori-Kun kötet bizonyos értelemben picture book: sok színes és impozáns képet látunk benne, de a szöveg nem másodlagos, hanem egyenértékű. Nincs sem szöveguralom, sem képuralom – összegezte Békés.
A Békés bemutatóját követő beszélgetés eleinte csalódás volt. Paulovkin Boglárka felkészületlennek tűnt, először nem is tudott mit kérdezni, utána sem sikerült belejönnie, a kérdései inkább megismételtették azokat, amik pár perce már elhangoztak. A beszélgetés irányítását gyakorlatilag teljesen át is vette Békés Pál és Szigethy Katalin. Az interjúból kiderült, hogy miért is az Eckermannban került sor a bemutatóra. A Sárkány a lépcsőházban utolsó előtti meséje a Bakáts tér környékén játszódik, és talán egy mesebeli felállványozott ház is van a kávéház közelében. A konkrét utalások ellenére Nádori hangsúlyozta: nem akarta a saját életüket leírni, de a szöveg önkéntelenül is efelé vitte. A kőrengetegben elhelyezett Jancsi bármelyik nagyvárosi kisfiú lehetne, az pedig csak véletlen egybeesés, hogy a mesék írójának is van egy Jancsi nevű fia – tette hozzá Nádori.
Jancsi világa nem cukormázas: a számos utalásból kiderül, hogy apuka eltűnt a negyedik születésnap előtt. Nádori nem akarta agyonírni a meséket, nem a háttér a lényeg, hanem az, hogy egy kisfiú élete milyen az adott körülmények között, hogyan éli meg a változásokat a valóság és az álomvilág összekapcsolásával.
Az alkotópáros elégedett az eredménnyel. Nádori Lídia szerint a legfontosabb az, hogy párbeszéd legyen a szöveg és a képek között, és ez megvalósult. Nem kellett hosszan egyeztetniük, Nádori egyszerűen rábízta Kunra a kötetet. Egyetlen kritika érte csak az illusztrációkat a kiadótól és a szerzőtől: a papírsárkány farka nem volt elég színes. Kun, amikor arról mesélt, hogyan készültek a képek, azt mondta, rengeteg nem tudatos elem van a könyvben. Nem tudja, miért, de hangsúlyozza a teret – valamiért számára a tér megjelenítése felel meg a gyerekperspektívának. A kötetbe egy-egy ún. pihentető oldalt is szerkesztettek, ahol csak minimális illusztráció társul a szöveghez. Hogy ezek az oldalak mikor következzenek, azt Nádori osztotta be.
Az egyik elmaradhatatlan kérdés minden könyvbemutatón, hogy lesz-e folytatás. Nádori Lídia tervezi, hogy sorozatot ír Jancsi meséiből, de még nem döntötte el véglegesen. Talán egyszer Jancsi apukája visszajön – tette hozzá.
A beszélgetés után Csákányi Eszter felolvasta a kötet címadó meséjét. A beszélgetés alatt unatkozó gyerekek újra tátott szájjal hallgatták az előadást. A felolvasás és a szöveg azonban természetesen még a felnőtteket is elvarázsolta. A történet tragikussága a gyerekek előtt rejtve maradt, de a felnőtt közönség arcán látni lehetett a hatást. A mese után lehetőség volt beszélgetni, dedikáltatni a szerzőkkel, ismerkedni a kötettel. Aláfestésként Gyulai Csaba zenéje szólt, amit a kötetből készült bábjátékhoz írt. Szigethy Katalin a zenével kapcsolatban megemlítette, hogy a készülő Sárkány a lépcsőházban hangoskönyv kísérő zenéje is ez lesz.
A képeket a Naphegy Kiadó készítette.
Szerzők
-- Varga Betti --
További írások a rovatból
gyerek
Paweł Pawlak: Ancsa, avagy vázlatok tüsszögő svájcisapkával, Pagony, 2024
gyerek
Nagyívű nemzetközi kiállítás nyílik a Deák17 Galériában
gyerek
Már lehet nevezni a Pagony Kiadó gyerekirodalmi és illusztrációs pályázatára
Más művészeti ágakról
irodalom
Az év ódaköltője 2024 pályázat eredményhirdetése
