bezár
 

art&design

2020. 09. 16.
Auswanderer Raus!
A magyar performansz története 1966–2018 (3): Disszidens művészek: Altorjay, Szentjóby, Baksa-Soós, Halász, Kántor, Najmányi, Botond, Tót... (1967–79)
Tartalom értékelése (2 vélemény alapján):
„A disszidálás – ellentétben a kivándorlással – illegális tevékenység, ezért a törvény bünteti. Általában szemben állnak a fennálló rendszerrel, államhatalommal, különösen az autoriter hatalomgyakorlással.”

én lenni / én nem tudni magyar / élni külföld élet / pénz nyelv zászló / himnusz bélyeg / elnökök vezérek / előkotorni megfelelő / ott ahova érek / mi meghalni mindnyájan / úgyis téves csatatéren” (Domonkos István: Kormányeltörésben, 1971)

Kádár-korszak (1956–1989) / 3

A nyílt és titkos megfigyelés, követés, lehallgatás, személyes vagy társadalmi ellehetetlenítés, a fizikai fenyegetés és erőszak mindennapi velejárói voltak a másként-gondolkodó értelmiségiek, művészek, állampolgárok életének. Közülük a nemzetközileg is ismert és elismert személyek megkapták az egyszeri, csak „kifelé” szóló útlevelet. Ez történt Lukács György világhírű marxista filozófus tanítványaival (Heller Ágnes, Fehér Ferenc, Vajda Mihály, Márkus György), a ’60-as években létrejött Budapesti Iskola vezető „reformkommunista” tagjaival is. Renitensnek számítottak, kapcsolódtak a demokratikus ellenzékhez, ezért az ún. „filozófusper” (1973) során felszámolták a csoportot, és ’77-ben kikényszerítették őket nyugatra (Nyugat-Berlin, Bréma, New York).

Kassák Ház Stúdió: Don Giovanni (filmforgatás, 1975) Fotó © Bősze Andrea

Halász Péter (1943–2006), a ’69-ben alapított Kassák Ház Stúdió performansz-színház rendezője társulatával és családjaikkal ’76-ban hagyta el az országot. 1971-ben szerepeltek a nancyi színházi világfesztiválon. 1972-ben A skanzen gyilkosai című előadásukat betiltották, működési engedélyüket megvonták. Társulata egy pesti, IV. emeleti magánlakásban folytatta munkáját. 1973 októberében meghívás és engedély nélkül szerepeltek a wroclawi színházi fesztiválon: „a játék eseményeit a helyszínen állítottuk össze: félmeztelenségből, érmetszésből, véres tej ivásából, tejforralásból, férfiak nyakazásából, inkarnációból, piétából, csecsemődajkálásból és törpéből”. (Halász) Ezért a hatóságok bevonták útlevelüket, négy évre megtiltották külföldre utazásukat, majd ennek lejártával kiutasították őket az országból. Emigrálásuk után SQUAT Színház néven működtek tovább, először Nyugat-Európában (Párizs, London, Düsseldorf, Amszterdam, Rotterdam, Marseille, Nancy), majd New Yorkban telepedtek le.

Najmányi László: Kundalini (Budapest, 1978) Fotó © Béres János

A művészek többsége illegálisan hagyta el az országot, disszidáltak. Az ő vagyonukat elkobozták, itthon maradt családtagjaikat, barátaikat folyamatosan zaklatták. Szentjóby Tamást ’74-ben a „szamizdatmozgalomban való részvétele” miatt izgatás vádjával letartóztatták és kiutasították, 1975–91 között Genfben élt. Altorjay Gábor többszöri sikertelen kísérlet után ’67-ben Stuttgartba, Baksa-Soós János alterock énekes és képzőművész ’71-ben Essenbe, Kántor István aka Monty Cantsin (1949-) ’76-ban Párizsba majd Montrealba, Najmányi László ’79-ben Párizsba, Kardos Botond (1949–2010) szobrász-performer ’79-ben Nürnbergbe „távozik”. Tót Endre (1937-), akit a kritikusok az első kelet-európai konceptművésznek tartanak, ’78-ban megkapta a DAAD Berliner Künstler Program nyugat-berlini ösztöndíját. A „kettéosztott” várost a magyar hatóság nem preferálta, ezért több mint egy éven át minden kérelmét visszautasították. Kiutazásának sorozatos megtagadása politikummá vált, így végül a nyugat-európai sajtó tiltakozására kapta meg útlevelét. Egyéves kinn tartózkodás után az emigrációt választotta. Óbudai lakását rekvirálták, testvére még időben „evakuálta” valamennyi munkáját. De, sorolhatnánk ezt a listát reggelig...

Kassák Ház Stúdió: Kivándorlás (Budapest, 1976) / Fotó © Dobos Gábor

Monty Cantsin: Elvtársi üzenet (1976k) © Kántor István

[Hajas Tibor rövidéletű munkásságát és a magyarországi művészek 1966–98 közötti performanszait Beke László professzor alaposan feldolgozta. Lásd: Hungarian Performance – Before and After Tibor Hajas. in: Art Action 1958–1998, Le Lieu, Quebec City, 1998. Itt csak néhány kimaradt, történelmi-politikai aspektussal bővítettük ki tanulmányát.]


[Ez a szubjektív/objektív esszé a kanadai Le Lieu (Quebec City) avantgárd művészeti központ felkérésére készült. 2021-ben, angol-francia nyelven fog megjelenni a világ 1998–2018 közötti performansz-művészetét bemutató kötetben. – A magyar olvasóktól elnézést kérek, hogy számukra már ismert társadalmi-politikai tényeket is olvasniuk kell. De, ezt rajtunk kívül csak mi tudjuk...] Folyt. köv.

Képek © Botond (fekvő kép a főoldalra), Altorjay Gábor és Szentjóby Tamás (négyzetes kép a leadben), Monty Cantsin (kép a Facebookra), Najmányi László örököse (fejléc kép a cikk tetejére) – a szövegbe beszúrt képek szerzőit az aláírásokban jelöltük.


További részek:

(1) Talpra magyar avantgarde! Történelmi-politikai alapvetés és a Kádár-korszak (1): 1920, 1956, Magyar Műhely (1962), Az ebéd (1966)

(2) Létjel-aktualizáció Kádár-korszak (2): 1968, Bauer Sándor (1969), Galántai György és a Balatonboglári Kápolnaműterem (1970–73), Hajas Tibor (1974–79)

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Triceps --


További írások a rovatból

art&design

Vallás, mint társadalmi tudat Vallás, mint társadalmi tudat
Vendég+látás kiállítás Pannonhalmán
art&design

Létjel-aktualizáció Létjel-aktualizáció
A magyar performansz története 1966–2018 (2): 1968, Bauer Sándor (1969), Galántai György és a Balatonboglári Kápolnaműterem (1970–73), Hajas Tibor (1974–79)
art&design

Az idő csapdájába zárt festészet Az idő csapdájába zárt festészet
Fehér László kiállítása a Hegyvidék Galériában
art&design

Finom kis információk nagy felháborodások helyett Finom kis információk nagy felháborodások helyett
Interjú a félig bécsi, félig budapesti Andreas Fogarasival a bécsi művészeti életről, aktuális munkákról és Magyarországhoz fűződő viszonyáról

Más művészeti ágakról

gyerek

Különleges gyerekhősök, avagy mi van a Disney és Pixar filmeken túl?
A gyerekeket szólítják meg a filmek a Cinemirán
irodalom

Margó a korona idején Margó a korona idején
Hangulatjelentés a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár második offline napjáról
színház

Olykor lefelé tart a felfele vezető út Olykor lefelé tart a felfele vezető út
Interjú Goda Gáborral a MINDEN (is) premier kapcsán
színház

Nőtípusok cirkuszi nyelven Nőtípusok cirkuszi nyelven
A Fővárosi Nagycirkusz Tündértánc-Nővarázs című előadásáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés