bezár
 

irodalom

2021. 10. 22.
Pszt! Az Öreg Banda játszik!
A Margó Fesztiválon mutatták be Kollár-Klemencz László Öreg Banda című regényét
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Kollár-Klemencz László harmadik kötetében a családtörténet felé vette az irányt. Az Öreg Banda a szerző szülőfaluja, Újhartyán híres sváb zenekara volt, az ő történetükön keresztül jutunk el a jelenig. Szegő János kérdezett, az Újhartyáni Sváb Parti Zenekar pedig Lauter Antal vezetésével zenélt a rendhagyó bemutatón.

Minden családtörténet megérdemli, hogy megírják. Hiszen minden családban történnek hajmeresztő események, másképp vészeltek vagy nem vészeltek át háborúkat, másképp találtak szerelemre, barátságra. De elsősorban nem is emiatt szeretjük a családtörténeteket, hanem azért, mert elmondanak valamit magunkról, és közelebb visznek egymáshoz.

Kollár-Klemencz László esetében különösen érthető, miért fontosak a gyökerek. Az idén megjelent Öreg Banda című könyv legtöbb szereplője szintén zenész, nemzedékeken át viszi tovább a hagyományos sváb zenét. A címadó Öreg Banda tényleg létezett, s utódzenekara, az Újhartyáni Sváb Parti Zenekar most is zenél a svábbálokon. Már az 1800-as évektől több sváb zenekar is volt a faluban, bár rivalizáltak egymással, a falu mégis a zenével érett közösséggé és vészelte át a nehézségeket.

ob

A zenekar a bemutatónak is szerves része. Aki hosszú beszélgetésre számított, vagy ízelítőre az író-zenész munkásságából, az bizony meglepődött, a teltházas bemutató közönsége előtt megidéződött Újhartyán zenei múltja és jelene. A jelen a már említett Újhartyáni Sváb Parti Zenekar, a múlt pedig a kivetített képek érdeme. A képeken vidám fiatalemberek majd minden évből az utóbbi száz évben, mintha nem változott volna semmi, hangszer a kézben, vállon, a tekintetek tüzelnek, lételemük a zene, az identitásuk része. A zenekar vezetője Lauter Antal részletesen ismerteti a település múltját. Összetartó közösségről van szó, amely a térségben a zenéjével szerzett magának hírnevet. Nem vetik el azonban az újat sem, az est végén Kollár-Klemencz Lászóval közösen játsszák a már klasszikussá vált Szájber gyerek című dalt a legfelszabadultabb könnyedséggel.

A rövid beszélgetést Szegő János, a kötet szerkesztője moderálta, őt elsősorban az érdekelte, hogyan és mikor kezdett el Kollár-Klemencz ezzel a témával foglalkozni. A szerzőt már nagyjából harmincéves kora óta érdekli, milyen gazdag kulturális hátteret is kapott Újhartyántól. Olyan gyerekkor volt az övé, amely szabadon hagyta a gyerekeket, egész nap kint játszhattak. Először ezt a gondtalanságot akarta megírni, de később rájött, hogy a családtörténeteket is el kell mesélni. A szülők, rokonok is sokat beszélgettek arról, hogy milyen volt ez az Öreg Banda, milyen szorosan kötődtek hozzá, mivel Kollár-Klemencz dédnagyapja, Hans játszott a zenekarban.

ob

Egy olyan regényt akart írni, amely az anekdotázás, mesélés stílusát viszi tovább, hiszen egy családtörténet mindig kis apró eseményekből áll össze, és csak utólag tekintünk rá folyamatként. A regényben egyébként a szerző is felbukkan, Lackóként szemléli az eseményeket. Ez a külső szemlélő szerep talán abban is segíthette, hogy ne rokonként, közeli emlékekből táplálkozó személyekként tekintsen a könyvben szereplőkre, hanem valóban irodalmi alakokként tudja őket ábrázolni. Azt is elárulta Kollár-Klemencz, hogy a regény végső formáját egy háromhetes hargitai tartózkodás során nyerte el, az elvonulás segített megtalálni azt a stílust és formát, amelyben egy ennyire személyes történet elmesélhető. 

A szövegek stílusa és formája nagyon minimalista, finom, nagy szerep jut benne a csöndnek is a zene mellett. Kardos Róbert színművész olvasott fel a kötetből, a zenekar pedig ezekre a hitelesen átadott részletekre reagált egy-egy dallal. Számomra több szempontból is érdekes, mondhatnám úgy, kísérteties élmény volt ez a bemutató. Tatabányáról származom, ahol nagy lélekszámú sváb közösség él, így a sváb zene is egészen régi emlékeket ébresztett, ráadásul Kardos Róbert 2014 óta a tatabányai színház remek színésze, így az ő hangja is felidézte a régi színházi esték emlékét. Ezt csupán azért szerettem volna elmesélni, hogy érzékeltessem, mire is jók tulajdonképpen a családtörténetek. Segítenek kapcsolódni egymáshoz, hiszen mindannyiunkban akad valami közös.

Az Öreg Banda, habár már megszűnt, mégis tovább él Kollár-Klemencz László történetein keresztül. Felemelő volt látni a hálát a zenészek szemében, hálásak voltak azért, hogy egy könyv emléket állít őseiknek úgy, hogy végig nagyon személyes marad és az adatolható momentumok helyett az érzésekre helyezi a fókuszt.

Fotó: Posztós János / Margó Irodalmi Fesztivál

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Fehér Enikő --

1997, ír, olvas, rádiózik, háttérzajong. Meghalni ráér.


További írások a rovatból

irodalom

A Szép hűtlenek alkonya A Szép hűtlenek alkonya
Nádasdy Ádám: A csökkenő költőiség. Tanulmányok, beszélgetések Shakespeare és Dante fordításáról, Magvető Kiadó, Budapest, 2021.
Piros Vera Eltévesztettem drágám című könyvének bemutatója
irodalom

Hazugság és valóság, valóság és művészet, művészet és élet Hazugság és valóság, valóság és művészet, művészet és élet
Kritikaírással foglalkoztak az ELTE Press Műhely sorozat második rendezvényén

Más művészeti ágakról

Anders Thomas Jensen: Az igazság bajnokai
Edgar Wright: Utolsó éjszaka a Sohóban
színház

Ön most Budapestet hallgatja Ön most Budapestet hallgatja
A Jurányi Ház Színház a város kísérleti előadás-sorozatáról
Beszámoló a 11. Frankofón Filmnapok programjáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés