2008. július 17. és 27. között rendezték meg a burgundiai Autun városában a 33. Musique en Morvan fesztivált. Mint neve is mutatja, a rendezvény a teljes Morvan vidékén zajlott. Marcel Corneloup, a fesztivál alapítója és főszervezője, sajnálatos módon az idei alkalommal nem tudott részt venni az eseményeken súlyos betegsége miatt. Így lánya, a szintén zenész Claire Corneloup vezette a rendezvényt.

A négy meghívott kórus közül a profi amerikai The Rose Ensemble  a nyitóesten adott az autuni katedrálisban csodás hangzású, főként gregorián és reneszánsz darabokból összeállított koncertet. Továbbá jelen volt egy olasz (Hasta madrigalis), egy román (Preludiu) és egy magyar kórus (Prelude, ami a Corvinus Egyetem vegyeskara, karnagya Kabdebó Sándor), illetve néhány egyéni résztvevő, akik a közös produkcióban és annak próbafolyamatán vettek részt. Az énekkarok önálló koncerteket is adtak tehát Autunben és három környező városban. Így pl. a magyar kórus - melynek magam is tagja vagyok - Epinacban, Semelay-ben és Cussyben. A repertoáron főleg XX. századi magyar szerzők találhatók, mint Kodály, Kocsár Miklós, Tóth Péter, de külföldiektől is adtak elő, mint Duruflé, Poulenc, valamint néhány régizenei darab is elhangzott.

Philippe Forget, a fiatal karmester volt a közös záró koncertek karmestere, és ő vezette mintegy másfél héten át az összpróbákat is. Utolsó előtti nap Vézelay, utolsó napon pedig Autun városában adta elő a négy kórus Fauré Requiemjét és Bruckner Libera me című rövid, mintegy tízperces darabját. A próbák élvezetesek voltak, hosszú, aprólékos munka folyt, korrepetitorral, segédkarnaggyal. Az előadások viszont azt mutatták, hogy az oratorikus daraboknál – különösen talán amatőr kórusok esetében – nem mutatkozik meg feltétlenül sok a beleadott energiából. A két szólista, Elisre Efremov-Bobescu és Philippe Bergere, nem bizonyult túl jónak. A baritonnak hallhatatlan, bizonytalan belépései, tempón-ütemen kívüli dallamvezetései, a szopránnak pedig a kicsit ízléstelen fellépései, hamis intonációja rontotta a hatást. 

A programsorozat a Városháza lépcsőjén állva a kórusok külön-külön előadott rövid darabjaival, illetve az első nap délelőtt megtanult néhány rövid mű (Händel: Canticorum, M. Corneloup: Augustodunum, ez utóbbi Autun városát éltető néhány ütemes darab) közös éneklésével kezdődött. Ezt követte a helyi hallgatóság és a résztvevők hangulatos közös sétája a katedrálisig, mint egy vidám zarándoklat, olyan volt. Négy állomáson azonban megálltunk, és ott is elénekelt egy-egy énekkar néhány népszerű darabot. Hangulat, zene, kedves város – minden adott.

A kórusonkénti komoly, önálló koncertek és a két nagy záró koncert mellett egy úgy nevezett Concert populaire programot is beiktattak. Itt könnyedebb, népszerűbb, illetve népiesebb darabokat mutattak be a kórusok. Külön hangversenyt adott a programsorozat elején az Orchestre de l’Academie Régis Pasquier és a Camerata Bourgogne, akik Mozart, Ravel és Csajkovszkij egy-egy művét adták elő. Szintén a program keretei közé tartozott a vasárnapi misén való részvétel. Egyfelől Claire Corneloup tanította be, és vezényelte apja egy francia gyermekdal témájára komponált Petite messe-ét (Kis mise), másrészt itt is külön kiemeltek minden kórust, nemcsak egy-egy saját darab előadásával, hanem az evangélium adott részének felolvastatásával (amit természetesen minden kar képviselője a saját nyelvén tett meg), illetve egy-egy jókívánsággal, köszönettel, üzenettel, amit viszont angolul vagy franciául olvastak fel a kórustagok. Nos, össze is foglaltam a több nyelvű részeket, ezeken kívül ugyanis gyakorlatilag minden információ és instrukció franciául hangzott el; s a helyi művészekben és szervezőkben szemlátomást nem merült fel, hogy a nemzetközi kórusfesztiválon volna olyan, aki ne beszélné a nyelvet…

Ettől függetlenül vagy ezzel együtt mind résztvevőként, mind hallgatóként pozitív élmény volt, úgy szakmai, emberi, mint szervezési szempontból. Változatos programpontok, különböző stílusú előadások, végtelenségig megterhelő próbák – de hát, ezért mentünk oda.