bezár
 

irodalom

2022. 10. 26.
Amit egy regényben igaznak érzünk, az az is
Bódis Kriszta Kisasszonyképző című regénye a Margó fesztiválon
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Bemutatták Bódis Kriszta író, dokumentumfilmes Tüdős Klára történetét feldolgozó, Istenhegy című új trilógiájának első részét, a Kisasszonyképzőt október 16-án a Margó fesztiválon. A beszélgetést Ott Anna moderálta.

Zsindelyné Tüdős Klára emlékiratíró, ruha- és jelmeztervező, filmforgatókönyvíró, filmrendező és néprajzkutató tevékenysége okán vált ismertté korában, második férje Zsindely Ferenc államtitkár volt. Az Iparművészeti Főiskola textil szakán végzett, az Operaház jelmeztervezőjeként dolgozott, saját divatszalont is nyitott. A református egyház életében is nagy szerepet vállalt, megalapította az Országos Református Nőszövetséget, valamint a második világháború alatt embereket bújtatott istenhegyi villájában. Bódis Kriszta több személyes kapcsolódási pontot is érez Tüdős Klára személyével, fontosnak tartja elmondani a történetét, amelyre édesanyja hívta fel a figyelmet, Tüdős Csizma az asztalon című önéletírását olvasva.

Bódis Kriszta először Tüdős Klára családi hátteréről beszélt, elmondta, szülei találkozása és szerelme is érdekes, a kettejük közötti feszült dinamikában nevelkedett a lány, aki a Kisasszonyképző lapjain „csúnya békának” nevezi magát gyönyörű édesanyjához képest. Erős vonzalmat érez a tudás iránt, egy nagyon kíváncsi, lázadó figuraként jelenik meg. Ezt édesapja valamilyen módon tolerálja, s a korban nem jellemző módon külföldön taníttatja; először Svájcba megy, aztán Londonba, ahonnan végül hazatér. A trilógia első része az 1919-ig tartó időszakot felölelve állít emléket Tüdős iskolás éveinek.

Ott Anna és Bódis Kriszta

Ott Anna kiemelte a levélformát, amelynek eszközével előszeretettel él a szerző, keverve a fiktív és a valós elemeket. Bódis ezzel kapcsolatban kifejtette, a könyveknek mindig van egy saját igazsága: amit egy ilyen regényben igaznak érzünk, az az is. Úgy dolgozott, hogy a kitalált és a valóság igaz világgá tudjon alakulni, a regény megírását megelőző kutatás abban segített, hogy tudja, melyek azok a részek, ahova beleírhat olyan fiktív szereplőket, mint például Erzsi karaktere. Etel, Klára egyik barátnője viszont valóban létezett, bár nincs sok ismert adat róla. A könyvben Klárával gondolkodó kört alapítanak, regényeket olvasnak, rengeteget beszélgetnek a nők szerepéről. 

A moderátor a rácsodálkozás mozzanatait emelte ki Klára családjának írt leveleiből, melyekben hangot ad hazája és a külföldi előrehaladottság között húzódó szakadéknak. Ott Anna szerint nem egy pimasz, hanem egy kíváncsi lázadó alakja jelenik meg ezekben. Bódis elmondta, a nők ebben a korszakban kezdtek egyetemre járni, így lehettek a fiatal lány előtt példaképek. A könyvben éppen Londonban tartózkodik, amikor összetapossák az orchideákat a feministák, politikai hatalomért, választójogért harcolnak. Klára személyes életében is megjelenik ez a változás, a tánc számára nagyon fontos, és ez az időszak, amikor a nők a színpadon már nem csupán a férfivágyak kielégítőiként jelennek meg, hanem elkezdik a művészi, szabad mozgást felfedezni, iskolák indulnak, ahol ezeket tanítják. Hisznek benne, hogy a tánc elmozdulhat az átszexualizált mulatók színhelyéről és a balettól, ahol szintén behatárolt szerepe van.

A Kisasszonyképző az Istenhegy trilógia kezdő regénye, Bódis Ott Anna folytatásra vonatkozó kérdésére elmondta, már megírta a második részt. Tüdős Klára volt az első nő, aki saját forgatókönyvéből 1943-ban játékfilmet rendezett (Fény és árnyék), így adta volna magát, hogy Bódis filmben mesélje el Klára a történetét, de inkább az írást választotta, mert nem akart senkivel konfrontálódni az alkotás folyamata során. A moderátor hozzátette, szerinte a regényben így is uralkodó a vizuális látásmód. Ennek kapcsán a Bódis Kriszta és Tüdős Klára közötti hasonlóságokra terelődött a szó, mindketten többműféle műfajban vannak jelen, de elsősorban a kudarcokból való felállás motiválja az írónőt és Tüdős Klárát is.

Kisasszonyképző 

Szóba került Bódis másik szívügye, a munkatársaival alapított Van Helyed Alapítvány is, ami 2011 óta működik. Életcéljává tűzte ki, hogy másoknak hozzáférést biztosítson olyan javakhoz, amelyek meglétébe az emberek egy bizonyos rétege beleszületik. Az alkotás is egy ilyen tevékenység, egy roma telepen forgatott dokumentumfilmet, mikor ráeszmélt, hogy a kamera másik oldalán lévőket csak filmezik, ők maguk nem filmezhetnek. Alkotói karrierje ezután háttérbe szorult, átadta a kamerát. Olyan rendszert építettek fel munkatársaival, amely magzati kortól az egyes gyerekre fókuszálva, a családjuk bevonásával olyan szolgáltatási rendszert biztosít, ami lehetővé teszi a továbbtanulást, hogy mindannyian megvalósíthassák önmagukat. Eddigi növendékeik egy generáció alatt behozták azt a hátrányt, amit a szüleik elszenvednek, míg egyébként a hátrányok ledolgozása akár öt generáción át is eltarthat. 

Végezetül az írónő 2003-ban megjelent Kemény vaj című könyvére terelődött a szó, amit az Európa könyvkiadó most újra kiadott. Bódis Kriszta elmesélte, világéletében periférián élő emberekről forgatott, mert régebben azt hitte, a dokumentumfilmekkel meg lehet változtatni a világot, mert akkor azt látják az emberek, ahová amúgy nem néznek. Nagyot csalódott, mert nem így történt, de ebből született meg benne a meggyőződés, hogy cselekedni is kell, nem csak mutogatni. A könyv ezekből a tapasztalatokból született, olyan dolgokról szól, amelyeket etikai okokból nem lehet dokumentumfilmekben megmutatni, csak fikciós formában.

Ott Anna és Bódis Kriszta

A beszélgetés egy meglepetéssel zárult a Van Helyed Alapítvány Van helyed Stúdió Plusz közreműködésével. Két, ebben az intézményben élő és Budapesten továbbtanuló, patronált ózdi növendék, Zámbó Angéla és Váradi József zenész tanáruk, Nagy Benedek kíséretével egy megható előadással lepte meg a közönséget. A Van Helyed Stúdió Plusz az Ózdról Budapesten továbbtanulni vágyó fiataloknak nyújt segítséget. Bódis kiemelte, alapítványuknak nem kizárólygos célkitűzése a tehetségek támogatása, mégis lépten-nyomon tehetségekbe botlanak. Erről az ott ülők is meggyőződhettek a két fiatal énekét hallgatva.

 

Fotók: Margó Fesztivál Facebook – Kováts Zsófia

nyomtat

Szerzők

-- Tomcsányi Sára --


További írások a rovatból

Izsó Zita: Bekerített erdő, Scolar Kiadó, Budapest, 2022
Szabó Márton István: Betonszféra, Scolar kiadó, Budapest, 2022.
Veres András: És megint elölről... – Ady, Kosztolányi, József Attila, Budapest, Balassi, 2022.
Szarka Károly: Az én hibám című könyvéről

Más művészeti ágakról

Scruton zenei írásainak magyar fordításáról
gyerek

A Ciceró Könyvstúdió pályázata
Andrej Losak Szétrombolt kapcsolatok című filmje a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon
Vít Klusák Örökre szóló pillanat című filmje a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés