bezár
 

irodalom

2022. 11. 13.
A tanulás kiment a divatból
Bemutatták Kiss Dávid első verseskötetét
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Október 21-én mutatták be Kiss Dávid első, Medvék bolygója című verseskötetét, amely a Napkút kiadó gondozásában jelent meg. Az eseménynek a Fill the winebox borozó adott otthont, ami még ünnepélyesebbé tette a koncerttel és felolvasással egybekötött beszélgetést.

A nyitányért Élő Csenge Enikő és Molnár Boldizsár felelt, akik néhány magyar és idegen nyelvű kedvenc dalukat adták elő, majd a szerző foglalta el a pódiumot Bende Tamás költő kíséretében. Bende egy rövid történettel vezette be kérdéseit, elmesélte, hogy mindketten evangélikus gimnáziumba jártak, és egy diákújságíró találkozón ismerkedtek meg a szerzővel tizenhat évvel ezelőtt. Már ebben az időszakban is foglalkoztak mindketten versírással, és el is indultak egy irodalmi pályázaton, ahol mindketten negatív elbírálásban részesültek, ennek következtében Kiss eltávolodott az írástól. Bende arra volt kíváncsi, milyen lelki folyamatok vezettek a kötet megszületéséig, hogyan talált Kiss újra vissza a költészethez. Kiss elmondta, hogy nem azért hagyta akkor abba a versírást, mert megsértődött volna, hanem érettségi után a diákönkormányzati munkákba vetette bele magát, és igyekezett a karrierje építésére koncentrálni. Majd 2015 januárjában nézőként részt vett egy irodalmi esten, aminek atmoszférája annyira beszippantotta, hogy kilenc év után újra leült írni egy izraeli utazás friss élményanyagából inspirálódva. Így született meg a könyv Masszáda című nyitóverse.

Ezután Bende arra kérte a szerzőt, olvasson fel néhány szöveget ízelítőként, akitől a Meteor, a Bergen, a Leszármazástan és a Senki sem bámul című verseket hallgathatta meg a közönség. A moderátor a Nádasdy Ádám által írt fülszövegre terelte a szót, ami szerinte remekül összefoglalja Kiss költészetének sokszínűségét. Ezután a szerkesztési folyamatokra kérdezett rá, mire Kiss elmondta, hogy a könyv közel hat és fél évet, a 2015 januárja és 2022 júliusa közötti időszakot fogja át, ami miatt felvetődött benne a kérdés, hogy belefér-e ennyi anyag egy könyvbe. Azt érezte, hogy ezalatt sokat változott a költői hangja, egyedül emiatt nyomasztotta a kötetkényszer. Kitért arra is, hogy sokaknak megmutatta a verseit, legyen szó szerkesztőkről vagy más szerzőkről, és azok a versek kaptak helyet a könyvben, amelyeket többen is jónak találtak. Hozzáfűzte, hogy az igazságról szeretett volna beszélni, elmondani, ami vele ebben a hét és fél évben történt, és úgy érezte, ha ebből kihagy, sűrít, akkor az nem hiteles. Missziójának érzi, hogy ezt a dokumentarista attitűdöt érvényesítse irodalomban. Elmondta, hogy a ciklusrend sokat változott, hiszen verseiben mindig a szenvedésről írt, de már az elején kirajzolódott, hogy négy nagy témája van. Az ősök, a családfakutatás, a szerelem, illetve a közélet. Ez utóbbi témához kapcsolódva írta meg a Tusnád című verset, aminek záró sorában megjelent a kötetcím.

Kiss Dávid

Bende ezt követően a cikluscímeket kívánta körüljárni, mire Kiss elmondta, hogy rengeteg dolog befolyásolta ezeket, legyen szó szerelmekről vagy a világjárványról, de a családfakutatói tevékenysége és az édesanyjával való kapcsolata is belekerült. Érdekelte a jelen, a tér és idő, a globális dolgok, igyekezett egy felfelé ívelést megrajzolni, de mindent meg is ismételni szintetizálva a korábbiakkal. Bence a családfakutatás kezdeti ötletére kérdezett rá, a költő erre azt felelte, hogy eredetileg paleontológus akart lenni, ugyanis mindig érdekelte a múlt, az emberiség története, az, hogy honnan jöttünk és hová tartunk. A gyerekkori filmélmények rejtélyei indították el, az mozgatja a kutatásait, hogy mindennek sokkal régebbre nyúlnak vissza a gyökerei, mint amennyire ez látható.

A moderátor ismét egy vers – A Dandár fürdőben felolvasását kérte, majd elmondta, hogy a komoly témákat feldolgozó versek szerinte finom humorral fűszereződnek meg. Arra kérdezett rá, ennek a megjelenítése mennyire volt tudatos. Kiss elmondta, hogy hisz a menthetetlen helyzetek humorral történő feloldásában, de nem riad vissza a szarkazmustól és a cinizmustól sem. Kifejtette, hogy ezeket általában akkor használja, amikor ambivalens a viszonya a témával.

Kiss Dávid

Ezt követően a kötet végi szójegyzékre tért ki a kérdező, amelyek szerinte külön versekként is értelmezhetők, hiszen bár ott van bennük a tudományosság, de nyelvi lelemények és személyes élmények is belekerültek. Arra kérdezett rá, honnan jött ennek az ötlete. Kiss elmondta, maga is megdöbbent, hogy végül 25 ezer karakternyi anyag gyűlt ebből össze, ami több mint a versek karakterszáma, ami 13 ezer. Elmondta, pontosan tudta, hogy nagyon sok idegen szó van a versekben, amelyeknek olvasóként macerás lett volna utánanézni, ebben szeretett volna segíteni a gyűjteménnyel. Amikor pedig már néhány magyarázattal elkészült, úgy érezte, igazságtalan lenne kihagyni az evidensnek gondolt földrajzi helyeket, ha már a többit megmagyarázza, így végezetül ezek is belekerültek, ez a hozzáállás szintén az igazságkereséshez kapcsolódik. Hozzáfűzte, hogy rengeteg tapasztalattal és tudással gazdagodott a könyv megírása során, és szeretett volna ebből valamennyit átadni olvasóinak, hiszen mostanában kiment a divatból a tanulás.

Bende a kötetborítót és a ciklushatárokon elhelyezett képzőművészeti alkotásokat is megemlítette, amelyeket Aaron Hales készített. Kiss a közös munkáról ejtett néhány szót, elmondta, hogy az elejétől biztos volt benne, hogy szeretne képeket, számára a kép és a szöveg egyaránt fontos az alkotás szempontjából. Halesszel átbeszélték az egész kéziratot, aki aztán ennek alapján ragadta ki a legfontosabb szimbolikus jelentéseket.

Zárásként Kiss felolvasta a belső borítón elhelyezett versrészletet és a hozzá tartozó szómagyarázatot: „Mindennek / rendelt napja van / e bolygón, / és minden napnak / a maga rendelt / színe és formája. / Közülük pedig / legszebb a péntek. / A Minden Medvék Anyja / rendelte így – / az ő bocsai vagyunk / mindnyájan.” (Ursa Mater – részlet) „Ursa Mater (latin: „Medve Anya”): egy, csak a jövőben megírandó vers címe.”

Fotó: Cserháti Dávid

nyomtat

Szerzők

-- Horváth Florencia --


További írások a rovatból

irodalom

Az Irodalmi Szemle legújabb lapszámbemutatójáról
Bemutatták Kiss Dávid első verseskötetét
Gurubi Ágnes: Másik isten, Helikon Könyvkiadó, 2022
A Szépírók Társasága Junior-díját Láng Orsolya kapta – Lapis József laudációja

Más művészeti ágakról

Marie Kreutzer: Fűző
Ugrin Julianna és Vizkelety Márton: A döntés
Tasi Katalin: Lányka, tükörben. Pagony Kiadó, 2022


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés