bezár
 

színház

2022. 11. 20.
Megelevenedő emlékek
Beszélgetés Sándor L. István könyvéről, Ács Jánosról, Máté Gáborral
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Augusztusban jelent meg Sándor L. István Ács János színháza: Az óriáscsecsemőtől a Marat/Sade-ig című könyve, amely kísérletet tett arra, hogy összefoglalja a néhány éve elhunyt rendező pályájának első szakaszát, benne a legendás kaposvári Marat/Sade előadással. A kötetről a szerző és Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója és Ács János pályatársa beszélgetett november 11-én a Pinceszínházban.

Sándor L. István a bevezetőben kiemelte, hogy a beszélgetéssorozat segítségével szeretné élőbbé, emberközelibbé tenni a tárgyilagos könyvet, és ez ennek az eseménynek a segítségével maradéktalanul sikerült is neki. Máté Gábor fesztelenül és érdekesen beszélt Ács Jánossal kapcsolatos emlékeiről, akit már kamasz korában is nagyra tartott, de személyesen csak a főiskolán ismerkedtek meg, ahol elmondása szerint az Ács János rendezte Szöveg és zene című előadásban nyújtott alakításával vált ismert színésszé.

Szkéné színház

A beszélgetés legérdekesebb pillanatai azok voltak, amikor Máté Gábor Ács Jánost próbálta meg jellemezni. Elmondása szerint Ács nagyon különleges, rendkívül érzékeny egyéniség volt, aki pályatársaitól nagyon eltérő, érzéki módon közelített a színházhoz és a rendezéshez. Ácsot Máté Gábor szerint alapvetően a világ érzékisége, a színháznál egy sokkal általánosabb tapasztalat ragadta meg, és ezt tudta közvetíteni a rendezésein keresztül. Sok rendezőtől eltérő módon nem akart mindenáron színházat csinálni, és Máté Gábor szerint a pályája vége felé ezért is születtek kevésbé sikeres előadásai, mert már nem tartotta eléggé komoly, eredeti művészi tevékenységnek a rendezést. A beszélgetés legmeghatóbb pillanata az volt, amikor ezzel kapcsolatban megszólalt a közönség soraiból Ács János testvére, aki arról beszélt, hogy boldogan látja, a testvére emléke még mindig ilyen elevenen él a köztudatban, és elmondta, hogy meglepődött azon, mennyire hasonló emlékeik, véleményük van Ács személyiségéről.

A beszélgetésen négy, a kötetben is elemzett korai Ács-rendezés került részletesebben szóba: a Szöveg és zene, az Átváltozások, a Szentivánéji álom, illetve Ács János legfontosabb rendezéseként számon tartott kaposvári Marat/Sade előadás. Ezekről az előadásokról képeket, illetve videókat is mutattak a közönségnek, ami Sándor L. István célkitűzésének fényében még élőbbé, valóságosabbá tette az emlékekről folyó vitát. Különösen érdekes volt látni Máté Gábor arcát, amint saját, évtizedekkel korábbi alakításait figyeli.

Marat/Sade, Máté Gábor

Máté Gábor olyan emlékeket is megosztott az előadásokról, amelyek nincsenek vagy nagyon más formában vannak benne a színházi köztudatban. Sándor L. István kérdésére válaszul részletesen beszélt a Marat/Sade próbafolyamatáról. Elmondta, hogy a kikiáltó szerepét ő választotta magának, és a próbafolyamatról is jobb emlékei vannak, mint színésztársai többségének. Máté Gábor szerint az előadás egyetemesebb tapasztalatot dolgozott fel, mint amire a végén megjelenő, az 1956-os forradalomra utaló Corvin köz képe utal. És Ács János sem volt olyan politikai, közéleti témák iránt elkötelezett egyéniség, amilyennek a Marat/Sade bemutatója után gondolták, és ami miatt több nehézséggel kellett szembenéznie később. Máté Gábor az előadás cenzúrázásával kapcsolatban elmesélte, hogy a darabot azért nem tiltották be, mert a színház igazgatója a megérkező cenzorokat a saját páholyába ültette, és minden kínos jelenetnél ügyelt arra, hogy súgjon nekik valamit, ezzel elvonva a figyelmüket a színpadról.

A beszélgetés érdekes pillanata volt, amikor az előadást a kötetben részletesen elemző, kritikus-elemzői szempontokat képviselő Sándor L. István az előadás nagyszerűségét a magyar színházban mindaddig egyedülálló szintézisben kívánta megragadni, mire Máté Gábor válasza az volt, hogy bár ez egy kétségkívül helyénvaló értelmezés, de nekik, művészként nem egy szintézis létrehozása volt a céljuk, hanem együtt gondolkoztak, dolgoztak a darabon. Máté Gábornak nem is a Marat/Sade BITEF nemzetközi fesztiválon való bemutatója volt a legfontosabb emléke az előadással kapcsolatban, hanem az, amikor egy márciusi délutáni előadásra tizenkét busz érkezett Pestről Kaposvárra, és a meghajlás alatt minden néző egy-egy hóvirágcsokrot dobott a színpadra.

Máté Gábor emlékei, anekdotái, illetve a bemutatott képek és előadásfelvételek évtizedek távlatából is élővé, emberivé, közvetlenné tették Ács János személyiségét és rendezéseit, illetve az 1980-as évek hazai színházi életét.

Sándor L. István: Ács János színháza: Az óriáscsecsemőtől a Marat/Sade-ig (Selinunte Kiadó, Budapest, 2022.)
- könyvbemutató, beszélgetés

Résztvevők: Máté Gábor, Sándor L. István
2022.11.11., Pinceszínház

nyomtat

Szerzők

-- Sándor Anna Viola --


További írások a rovatból

Istentelen ifjúság a Radnóti Színházban
színház

HöKöm Project: Wándör Wumen és Szupermen
5x5: #szabadaPad – így telt a Ráday Utcai Színházi Találkozó első napja

Más művészeti ágakról

irodalom

Fehér Enikő Az analóg ember című könyvének bemutatója
Határátkelés címen rendezték meg a Kis Présházban öt kortárs költő közös estjét
Händel: Alcina. Marc Minkowski felvétele


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés