Azok közé tartozom, akiknek kevés emlékük van a József Attila Körről; közvetlen pedig semennyi. Az egyetlen, hogy egyszer, még 2019-ben ráírtam egy barátomra, hogy mikor hirdetik meg a JAK-tábort, hogyan lehet rá jelentkezni. Nem hallottad? Meg fog szűnni. – érkezett a válasz. A JAK megszűnése nagy port kavart a kulturális életben, már csak azért is, mert egy olyan szervezet volt, amely már a rendszerváltás előtt is nagyban hozzájárult az irodalmi élet gazdagításához. Többek között az 1982 – 2018 közötti JAK-füzetekkel, mely sorozat számos, ma is alkotó írónak és költőnek adta ki első kötetét, indította el irodalmi pályáján. Ezen, eddig magánkézben lévő köteteket a JAK most közkinccsé tette: egy lezárt szekrénybe gyűjtötte össze Borsik Miklós és Kellermann Viktória, valamint Górász Péter, a FISZ elnökségi tagja a Szabó Ervin Könyvtár munkatársaként segített a hiányzó kiadványok beszerzésében. A szekrényt a Gólyában helyezték el, hogy a későbbiekben az érdeklődők számára hozzáférhetőek, olvashatók legyenek a füzetek.

Ennek apropóján rendeztek a Gólya Presszóban január 31-én a szekrénykönyvtár felavatásával keretező estet, mely során a JAK-füzetek szerzői dedikálták a szekrényt, majd felolvastak műveikből a zsúfolt klubhelyiségben, egy kellemesen nyomasztó, indusztriális hangulatú, bontott téglafal előtt. A terem képzőművészeti alkotásokkal teleragasztott falai, a legkülönfélébb asztalok és székek szétszórtsága a Műutas Szöveggyár táborokra emlékeztetett.

Az esemény Borsik Miklós, a füzetek egyik sorozatszerkesztőjének moderálásával zajlott, ő konferálta fel öt fős blokkokban a szerzőket, akik a szövegek mellé egy-egy emléket is felidéztek, röviden beszéltek a szervezethez való viszonyukról, felemlítették a sorozatszerkesztőket. Sok irodalmi rendezvénnyel ellentétben itt nem a kötött programterv, hanem a közös nosztalgia volt a kohézió: míg a klubhelységben a felolvasás zajlott, a hasonlóan tömött vendégtérben a József Attila Kör tagjai beszélgettek egymással, idéztek fel emlékeket. Sokan közülük évek óta nem találkoztak egymással, bőven volt mit bepótolni.

Tóth Krisztina

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Borsik Miklós

 

 

Halász Margit

 

 

 

 

 

Tóth Krisztina

Wirth Imre

 

 

Baróthy Zoltán

 

 

Czifrik Balázs

Csutak Gabi

 

 

Farkas Zsolt

 

 

Fekete I. Alfonz

 

Fenyvesi Orsolya

 

Gerevich András

 

Kerber Balázs

 

 

Kukorelly Endre

 

 

 

 

Schein Gábor

 

Molnár T. Eszter

 

 

 

 

 

Németh Gábor

 

 

Petőcz András

 

Nemes Z. Márió

 

 

 

 

 

Pál Sándor Attila

 

Urbán Ákos

 

 

 

Simon Bettina

 

Tolvaj Zoltán

 

Kemény István

 

 

Garaczi László

 

Csordás Gábor

 

 

Vágvölgyi B. András

 

 

 

 

 

Váradi Péter

 

Zoltán Gábor

 

 

 

Borsik Miklós

Bagoly

Szekrény

A képre kattintva minden felolvasóról találni fotót Mariia Kashtanovától

A maratonszerű felolvasás első blokkjában mikrofon mögé állt többek között Tóth Krisztina a Mándy Ivánnak dedikált Séta című versével, Czifrik Balázs, akit az est a korai, sárkányfüves időszakokra emlékeztetett, amikor fontos mérce volt, hogy nagy legyen a közönségben az írók-költők száma. Fenyvesi Orsolya megkapó-humoros Csendélet erőszakos őszibarackokkal című verse után Gerevich András Leülsz és penész című súlyos szövege következett, illetve felolvasott Kukorelly Endre, és Schein Gábor is.

Rövidnek tervezett, de kényelmes-hosszúra nyúlt szünet után felolvasott többek között Nemes Z. Márió, aki Fétismajom című izgalmas, groteszk versét hozta el, az utolsó JAK-füzet szerzője, Simon Bettina a Szerződés című tragikus, szorongató verset olvasta fel. Kemény István szuggesztív, Az ébresztés című versét Garaczi László Az átkozott című novellája követte, majd Csordás Gábor, a JAK egyik alapítója idézte fel a kezdeti korszakot felolvasás előtt. (A felolvasók teljes listája itt érhető el.)

Az esemény Borsik Miklós megemlékezésével zárult: a tavaly elhunyt Kabai Lóránt és Szkárosi Endre köteteiből olvasott fel egy-egy verset: Kabai Lóránt klór című könyvéből a február 1., 03:38 című verset, majd, mivel Garaczi László gyanútlanul becsukta a Szellőző műveket, kisebb viszontagságokon át jutott el az estet záró, Galilei című Szkárosi-szöveghez, amellyel hirtelen véget is ért a program. A felolvasásokat felszabadult beszélgetés követte.

A JAK-szekrénykönyvtár kulcsa a Gólya nyitvatartási ideje alatt a pultostól kérhető el, amennyiben valaki szeretne kivenni, lapozgatni egy példányt. A József Attila Kör digitalizálni szeretné nagy mennyiségű VHS-kazettáját és videofelvételét, ez azonban többszázezer forintba kerül, ezért örömmel fogadják az adományokat. Aki szeretne hozzájárulni a projekt megvalósulásához, a jakretro@gmail.com email címen tud informálódni a módjáról.

Az estre nem minden meghívott szerző tudott eljönni, többen videóüzenet formájában olvastak fel, ezek a videók itt tekinthetők meg.

Fotók: Mariia Kashtanova