bezár
 

irodalom

2024. 01. 03.
Egy hideg városról
Mohai V. Lajos Kanizsai Hidegház című regényének bemutatója
Tartalom értékelése (2 vélemény alapján):
Egy hideg városról December 15-én mutatták be Mohai V. Lajos A Kanizsai Hidegház - Befejezetlen kézirat című regényét a Kis Présházban. A szerzőt Bánki Éva író kérdezte a regényről, inspirációs forrásairól és a könyvben szereplő történetekhez való személyes kötődéseiről.

Mohai V. Lajos idén a Prae Kiadónál megjelent regénye műfajilag nehezen besorolható. A szerző maga vonakodik klasszikus regénynek nevezni, ahogy erről a mű alcíme is árulkodik: „Befejezetlen kézirat.” A narrációt sokkal inkább a jelennel ellentétbe állítható, szubjektív emlékekből összeálló város képének fokozatos kibomlása szervezi. Bánki Éva, szintén nagykanizsai születésű írónő a közös tapasztalatból kiindulva beszélgetett a szerzővel. 

Egy régi életvilág és a gyerekkor fokozatos elvesztése, a felmorzsolódás és a hideg érzete érhető tetten Mohai V. Lajos regényében, melynek helyszíne a második világháború utáni Nagykanizsa. „A Kanizsai Hidegház egy szegény család másodszülött fiának története. De ne gondoljunk arra, hogy majd király, vagy kőgazdag mágnás lesz belőle. Esterházy Péterrel szólva a főszereplő »egy ürge«, egy egyszerű ember – és éppen ez az izgalmas benne: akármelyikünk lehetne”, olvashatjuk a fülszövegen. Bánki Éva a hanyatlás és a melankólia érzeteinek eredetéről kérdezte a szerzőt, aki ennek kapcsán bővebben mesélt szülővárosához fűződő egyéni viszonyáról.

Vannak kisvárosok, melyek pályája reménnyel, örömtelien indul, mégis a hanyatlás lesz a sorsuk. Gyerekkorban mindent máshogy érzékel az ember, mondja a szerző, és hozzáteszi, ő boldog éveket töltött Nagykanizsán, most már azonban úgy látja, ez a régió tele van szegény, szomorú emberrel, a korlátozott lehetőségek a vágyaikat is máshogy alakítják. A boldogság kulcsa szerinte abban rejlik, hogy az ember tudja, mi is a számára kijelölt hely a világban: „A világon a legizgalmasabb dolog az, ha valaki tudja, hol a helye. Annyi boldogtalan ember van ma a környezetemben, mert valahogy nem tudják, kinek hol a helye.”

Más struktúrát nyer maga a létezés is egy effajta kisvárosi környezetben: összetetté, érzékenységtől átitatottá válik, a dolgok jobban átélhetőek, mondja Mohai V. Lajos. A regény központi eleme a halál; egy utca, egy család eltűnése, mely a személyes élettörténetből és halálesetek tapasztalatából táplálkozik, aminek révén az egykori szülőváros rideggé válik, és a veszteség, az öregedés és az emlékezés színterévé változik át. „Már csak a hidegház van, az a város szíve számomra”, mondja Mohai V. Lajos, egyúttal a műből is idézve. Később megtudhatjuk, hogy a „hidegház” kifejezés a ravatalozóra referál egyfajta saját dialektusban.

A regény nagy része a szerző saját életének eseményeiből inspirálódik, ahogy azt a Mohai V. Lajos által a városról és az ott töltött évekről elmesélt megannyi anekdota is jól mutatja. Szó esik arról, mennyit jelent, ha valaki a város szélén, vagy a város közepén nő fel; a helység három arcáról, amely az olajhoz, a sörgyártáshoz vagy a határhoz kötődik, valamint a karneváli hangulatot idéző alakokról is, akiknek a jelenléte a város életének állandó eleme. Azonban ez nem egy önéletrajzi regény, figyelmeztet a szerző, sokkal inkább az életfolyamnak a helyszínekhez kötöttsége tematizálódik – ezt tervezi kibontani a kilátásba helyezett folytatás is.

Szó esik többek között a szakmai problémákról, melyek kapcsán az író megjegyzi, nehézségekbe ütközött a prózaírás terén. Formaproblémákról beszél, melyek ahhoz kapcsolódnak, hogyan jeleníthető meg a hatvanas évek Magyarországa egy gyerek szemén keresztül. Egy egykori iskolatárs által megőrzött füzetnek, amely tartalmazza a szerző akkori, saját feljegyzéseit is, valamint a szerkesztői közreműködésnek is jelentős szerepe volt a mű létrejöttében, mondja Mohai V. Lajos, hozzátéve, hogy egyszerre dolgozott az emlékek leképezésén és átírásán is. Bánki Éva változatos irodalmi párhuzamok felmutatásával hangsúlyozza a regény sokszínűségét, majd végszóként a Borhidáné boltja című fejezetet olvassa fel a regényből.

Az eseményről készült élő közvetítés megtekinthető a Kis Présház Facebook-oldalán, Mohai V. Lajos A Kanizsai Hidegház – Befejezetlen kézirat című regénye pedig megrendelhető a Prae Kiadó webshopjából, vagy személyesen megvásárolható a Kis Présházban.

nyomtat

Szerzők

-- Molnár Zsófia --


További írások a rovatból

Kritika Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötetéről
irodalom

Fehér Enikő Az analóg ember című könyvének bemutatója
irodalom

Az Élet és Irodalom Könyvtolmácsok című beszélgetéssorozatának első alkalma
Bemutatták Márton Ágnes drámakötetét

Más művészeti ágakról

Platon Karataev: Napkötöző – négy szám
gyerek

Kabóca Bábszínház: Dödölle
A 14. Frankofón Filmnapokról
Paweł Pawlak: Ancsa, avagy vázlatok tüsszögő svájcisapkával, Pagony, 2024


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés