bezár
 

irodalom

2024. 06. 02.
Tudatos álmok és PTSD
Kocsis Gergely és Tallér Edina könyvbemutatója a Margó Fesztiválon
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Tudatos álmok és PTSD Május 23 és 25 között rendezték idén a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásárt a Margit-szigeti Kristály Színtérben. Az első napon mutatta be kötetét Kocsis Gergely (A varjúszellem) és Tallér Edina (Jóemberek). A beszélgetést György Alida moderálta, közreműködött Gerner Csaba színművész.  

György Alida a sorsszerűséget említi meg a két kötet közös nevezőjeként. Mi a viszonyotok hozzá, beszélhetünk előre elrendeltségről az életben? – kérdezi. Tallér Edina mindennapjait nem határozza meg a sorsszerűség, az előző könyvében komoly szerep jutott egy felettes hatalomnak, viszont abból az aspektusból, hogy mennyire gyerekként tud viselkedni az ember a számadásnál, előszeretettel hárítja a felelősséget az eleve elrendelt sorsra. Kocsis Gergely hisz a sorsban, szerinte létezik egy felsőbb akarat, ami egyengeti a mindennapokat, A varjúszellemben is jelen van kiegészülve a misztikummal.

prae.hu

Könyvbemutató

Gerner Csaba felolvas egy részletet Kocsis regényéből, amiben egy vonaton zajló feszült párbeszéd jelenik meg Adler Vilmos detektív, a regény főszereplője és egy Habarcsik nevű alak között. György Alida a szerző hátteréről mesél, mérnök és közgazdász, jelenleg cégvezetőként dolgozik. Hogy jött az irodalom? – kérdezi. Tíz éve kezdetttem el írni, meséli Kocsis, először blogot vezetett, majd Péterfy Gergely írókurzusa után elkezdett publikálni is.

Az irodalom kiegészíti a hétköznapi működést, mostanában hajnalban ír, ez frissességet ad számára a nap további részében.

György Alida a Prae Kiadó Krimi Ma sorozatot hozza szóba, A varjúszellem nem csak krimi, hanem weird és thriller elemeket is tartalmaz. Krimi kerettörténet jelenik meg, mondja Kocsis, a kézirat felénél Péterfy figyelmeztette, nehogy retrogiccs legyen a húszas években játszódó történetből. A kisprózáknál gyakran keveri a műfajokat, élvezi a határokon való mozgást. A történetben erős politikai áthallások is szerepelnek, analógnak érzi az első világháború utáni kiábrándultságot a jelenlegi helyzettel, a jelenkori közhangulatot erősíti, hogy a hatalom lényegében bármit megcsinálhat következmények nélkül.

György Alida Tallérhoz fordul, és kiemeli, a könyvben az álom és a valóság keveredése figyelhető meg. Én jelenben írok, válaszol Tallér, az ember is álom és valóság között éli az életét. A karaktereire jellemző az álmokkal való rossz bánásmód, bizonyos vágyakat nem mernek kimondani a valóságban, csak az álmok világában. Kocsis egyetért, ő is előszeretettel használt a regényben „más” tudatállapotokat, A varjúszellemben a PTSD (poszttraumás stressz szindróma) látomások készítik elő azt, ami a valóságban is be fog következni. A varjú szimbóluma a két kapu közötti átmenetet jelenti, a világunk és a túlvilág között közvetít.

Könyvbemutató

Gerner felolvas egy részletet a Jóemberekből, amiben Margittal ismerkedhetünk meg, aki a tudatos álom technikáját akarja elsajátítani:. „Ha az életemet nem tudom irányítani, legalább az álmomban érezzem jól magam.” A könyv lényegében a road movie filmes műfajt alkalmazza, mondja György Alida, majd rákérdez, mennyiben beszélhetünk itt egy tényleges utazásról, vagy hangsúlyosabb-e inkább a „belső” utazás? A nézőpont és az elbeszélés nyelvezete filmes, mondja Tallér, ilyen az élet dinamikája, megérkezünk valahova, majd azonnal tovább is megyünk, de azt, hogy hol lyukadunk ki, nagyban meghatározza, hogy mit csinálunk útközben. Az írásban a nyelv érdekli igazán, Kukorelly Endre szemináriumán rengeteget tanulhatott errőla nyelvről. Az első megírt drámájánál, az Egy perccel továbbnál arra volt kíváncsi, mi történik akkor, ha a tökéletes prózai szöveget áttesszük egy szituációba, nem keverjük meg, nem alakítjuk át beszélt nyelvvé.

A művészi attitűd messze áll tőle, eredetileg újságíróként dolgozott, nem szokott magára csak íróként gondolni, újságíró és író egyszerre.

A próza és a dráma különbségéről elmondja, prózát nehezebb írni, saját erősségének mindig is a dialógusokat írását tartotta, a prózában a karakterek legjobb bemutatási módja a párbeszédeken keresztül lehetséges.

György Alida Kocsishoz fordul, az érdekli, őt a nyelv vagy a téma foglalkoztatta-e a könyv megírásánál. Inkább a technikák, válaszol Kocsis: az, érdekelte hogyan lehet különféle hatást kicsikarni az olvasóból, miképp lehet igazán életszerű párbeszédet alkotni. Meztelenül érkezett az irodalmi életbe, bölcsész háttér hiányában hosszú tanulási folyamaton kellett átesnie, hogy felvértezze magát.

Lehet az írásra egyfajta maszkfelvételként tekinteni? –, kérdezi György Alida. Inkább maszklevétel, mondja Tallér, lehet játszani a véleményekkel anélkül, hogy bármi mögé beállna az író, nem foglal állást, rátolja az olvasóra, majd ő véleményt alkot. Kocsis ismét helyesel, ő is inkább levetkőzik írás közben, ugyanaz az ember amikor ír, mint amikor nem.

A moderátor megadja a nézőknek a kérdezés lehetőségét, Balogh Endre jelentkezik, és arról érdeklődik, lesz-e csere, azaz fog-e Tallér írni a múltról, Kocsis pedig a jelenről. Hajlamos vagyok a nosztalgiára, mondja Kocsis, jelenleg van egy fióknak írt regénye, ami a rendszerváltás idején játszódik, ennél közelebb még nem merészkedik, de a novelláinál megjelenik a jelen idő. Tallér mosolyogva nemet int, György Alida hozzá intézi az utolsó kérdését, a regényben megjelenő karakteres mellékszereplőkre kíváncsi. Tallér egy gyerekkori emléket oszt meg, nevezetesen Veszelka néniékről,  a szomszéd ikerpárról, akiknek betyárok voltak az őseik, és akikből a regényben egy albínó ikerpár született.

Képek: Kováts Zsófi

nyomtat

Szerzők

-- Ocsenás Péter Bence --


További írások a rovatból

Horváth Iván (1948-2024)
irodalom

Hegymegi Flóra és Horváth Florencia beszélgetése a Kötetlenül sorozat keretében
Élő Csenge Enikő Apám országa című kötetének bemutatója
irodalom

Krasznahorkai László Zsömle odavan című regényéről

Más művészeti ágakról

A Present Eye Looking to the Past című kiállításról
Borbély László zongoraművész és Zeneakadémista tanítványainak koncertje
A Friss Hús Határhelyzetek című nemzetközi szekciójáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés