Megborzongtam, amikor megláttam az Ahogy tetszik Rosalindáját (Pokorny Lia) és Céliáját (Fodor Annamária) plázagirlnek öltöztetve. Nemcsak azért, mert e két művelt, szellemesen élcelődő lány figuráját igen távolinak érzem a leginkább csak külsőségekkel törődő, magas talpú cipőben botladozó, egyéniség nélküli cicababáktól. Hanem azért is, mert a két színésznő sem mozgott otthonosan e tudathasadásra emlékeztető állapotban.

Pedig Shakespeare már a címadással utal az emberi érzelmek kiszámíthatatlan, szeszélyes, változékony voltára, a véletlenszerűségre, ahogy döntéseinket az életben meghozzuk...., ahogy társat választunk. A rendezőt, Rudolf Pétert, ez a cím viszont arra ösztökélte, hogy a szereplőket valóban egymással felcserélhető, jellegtelen báboknak állítsa be, illetve ne legyen semmiféle koncepciója arról, hogy miért szeret például Rosalinda Orlandóba, miért kergeti el Frigyes herceg fogadott lányát az udvartól, és egyáltalán milyen mögöttes indítékok, vágyak viszik előre a cselekményt.  

Száműzetésük kezdetével, az erdőbe érve, a két lány leveti magáról a diszkószerelést. Célia cigánylánynak öltözik, Rosalinda pedig pásztornak, és a színésznők is közelebb kerülnek saját szerepükhöz és ezáltal a nézőhöz. Pokorny Lia jobban meg tudja ragadni a fiús, szerelmét próbáknak alávető, szellemes lány karakterét, mint a rózsaszín ködben lebegő cicababáét.

Frigyes herceget, illetve a száműzött herceget ugyanaz a színész, Gáspár Sándor játssza. Önmagában nem lenne gond ezzel a gyakori rendezői döntéssel, hisz a szerepek felcserélhetőségét az, ahogy tetszik feelinget imitálja. De az már zavaróbb, hogy a színész a két karaktert egyformán közelíti meg, semmi különbséget nem tesz közöttük.

Kétségkívül vannak a produkciónak – főleg technikalag – érdekes megoldásai, melyek indokoltak, és illeszkednek a dráma világába. A két fiútestvér, Orlando és Olivér párharcát egy kivetítővásznon, techno-zenére bólogató, álarcos közönség kíséri végig; a színpad közepén egy kör forgatja egymáshoz a barátnőket, illetve a szerelmeseket; az ardennes-i erdőben, mintegy ég és föld között közlekedve, egy hintán húzzák le és fel őket.  Ám a technikaa színészi játékot, és a koncepciót nem helyettesítheti.

Az alkotók Szabó Lőrinc fordítását használták fel, és nem Nádasdy Ádám modernebb, 2006-os magyar szövegét. De talán ez sem változtatott sokat az előadás minőségén, hiszen a Shakespeare-dráma csodálatos mondatait a legtöbb színész szinte ledarálta, megsemmisítette. Sok néző vissza se jött a szünet után. Azokat pedig, akik ott maradtak, talán korábbi, jó Ahogy tetszik-emlékeik tartották életben.

Úgy tűnik, mintha saját végét jelentené be a színház: bevallja, hogy eszközei kevésnek bizonyultak, kénytelen tehát azokat máshonnan kölcsönözni. Másfelől a közönséget becsüli le, amikor a színpadi akció és formavilág értelmezésére képtelennek tartja. Nem hinném, hogy a lelkes színházba járók azért nem ülnek otthon egy fotelben, hogy kényelmetlenebb körülmények között egy showműsor-imitációk plázacicáit lássák.

William Shakespeare: Ahogy tetszik

Fordító: Szabó Lőrinc

A száműzött (vagy idősebb) herceg: Gáspár Sándor
Frigyes, a herceg öccse és birtokainak bitorlója: Gáspár Sándor
Amiens, nemes a száműzött herceg kíséretében: Széll Attila
Jaques, nemes a száműzött herceg kíséretében: Hirtling István
Le Beau, Frigyes udvarmestere: Papp Zoltán
Charles, birkózóbajnok: Czapkó Antal
Olivér, Sir Roland de Bois fia: Vass György
Jakab, Sir Roland de Bois fia: Szikszai Rémusz
Orlando, Sir Roland de Bois fia: Huszár Zsolt
Ádám, Olivér inasa: Gosztonyi János
Denis, Olivér inasa: Száraz Dénes
Próbakő, bohóc: Almási Sándor
Csűrcsavar Olivér, lelkész: Galkó Balázs
Corinnus, pásztor: Papp Zoltán
Silvius, pásztor: Czapkó Antal
Vili, parasztlegény, Juci imádója: Száraz Dénes
Hymen megszemélyesítője: Száraz Dénes
Rosalinda, a száműzött herceg lánya: Pokorny Lia
Célia, Frigyes herceg lánya: Fodor Annamária
Phoebe, pásztorlány, udvarhölgy: Pálfi Katalin
Juci, parasztlány, komorna: Nemes Vanda
Első úr Frigyes kíséretében, első apród: Széll Attila
Első úr az Idősebb herceg kíséretében, második apród: Galkó Balázs

Díszlet: Menczel Róbert
Jelmez: Füzér Anni
Zene: Riederauer Richárd
Dramaturg: Hársing Hilda

Rendező: Rudolf Péter

Bemutató: 2010. április 30.
Új Színház