irodalom
2011. 06. 04.
Határok nélkül
Az időzítés jobb nem is lehetett volna. Előtte friss, vihar előtti szél egy forró délután, közben vad nyári zápor, utána pedig kellemesen hűs levegő. A Koinónia kiadó két új, könyvheti gyerekkönyvének bemutatója zajlott ilyen kellemes körülmények között az amúgy is varázslatos hangulatú Anno meseboltban 2011 június 1-én.
Az eseményt az Anno könyv- és játékbolt házigazdája, Szigethy Katalin nyitotta meg a nagyszámú közönség előtt, emlékeztetve rá a jelenlévőket, hogy 2009-ben ugyanitt mutatta be a kiadó éppen Zágoni Balázs Kincses Képeskönyv - Visegrád című, művészi igényességű gyerekkönyvét.
A továbbiakban Zágoni Balázs, a kiadó vezetője vezényelte le az estet, bemutatva a jelenlévő alkotókat. Elsőként az óvónőként számos tapasztalatot gyűjtő szerzőt, Simon Réka Zsuzsannát kérdezte arról, miből merített ötletet a Pukka és az évszakok című, egyszerre pajkos és komolyan kritkus könyvének megírásához. A közönség soraiban is derültséget okozott, amikor kiderült, hogy a legtöbb ihletet saját családtagjai, legfőképp Dorottya nevű unokahúga jelentette számára, de barátai is fel-felbukkannak egy-egy figura jellemvonásaiban.
Kapukki Pukka ugyanis egy huncut, de jószívű erdei manó, a koboldok rokona, aki a Lombgyűrű erdőben lakik társaival. Miközben rendszeresen oldja meg az erdőlakók konfliktusait, közben olykor-olykor meg is tréfálja őket. Ezt illusztrálandó a könyv első meséjének, a Zöld Elemér zöld szakállának részleteit hallgathattuk meg a szerző előadásában. Ugyan az illusztrátor nem volt jelen, mégis szinte mindenki közvetlen kapcsolatba kerülhetett vele a színezőként használható illusztráció-másolatoknak köszönhetően, melyekből a kiadó jóvoltából jutott mindenkinek.
Ezt követően Zágoni Balázs áttért a kiadó eredeti profiljába is illeszkedő kötetre (a Koinónia 1993-as indulásakor elsősorban teológiára és református keresztény hagyományra koncentráló művekkel foglalkozott, de az évek során a kört kitágították, és többek között kortárs szépirodalom, színháztudományi írások és gyerekirodalmi alkotások kiadásába is belefogtak.)
Kapukki Pukka ugyanis egy huncut, de jószívű erdei manó, a koboldok rokona, aki a Lombgyűrű erdőben lakik társaival. Miközben rendszeresen oldja meg az erdőlakók konfliktusait, közben olykor-olykor meg is tréfálja őket. Ezt illusztrálandó a könyv első meséjének, a Zöld Elemér zöld szakállának részleteit hallgathattuk meg a szerző előadásában. Ugyan az illusztrátor nem volt jelen, mégis szinte mindenki közvetlen kapcsolatba kerülhetett vele a színezőként használható illusztráció-másolatoknak köszönhetően, melyekből a kiadó jóvoltából jutott mindenkinek.
Ezt követően Zágoni Balázs áttért a kiadó eredeti profiljába is illeszkedő kötetre (a Koinónia 1993-as indulásakor elsősorban teológiára és református keresztény hagyományra koncentráló művekkel foglalkozott, de az évek során a kört kitágították, és többek között kortárs szépirodalom, színháztudományi írások és gyerekirodalmi alkotások kiadásába is belefogtak.)
A kiadót 2009 óta vezető író elárult egy műhelytitkot is, miszerint a szellemes Nagy az Isten állatkertje cím helyett eredetieg a jóval fantáziátlanabb Állatok a Bibliában felirat szerepelt a mesék előtt, de a szövegek humora, izgalmas, forgatókönyvre jellemző fordulatossága és hiánypótló jellege miatt úgy gondolták, képesek új tartalommal tágítani a kifejezés jelentéshorizontját.
Noémi a könyvötletet megelőző munkáiról és a nehézségekről mesélt. A legnehezebb feladatot az jelentette számára, hogyan bújjon egy-egy állat bőrébe, szőrébe, pikkelye alá. A szerző azt is elmesélte, hogy az első történet hosszú vívódások közepette, de éppenséggel Nádori Gergely tollából született meg, s ez a bálnás történet mutatta meg számára is a keresett irányt.
Nádori Gergely, aki mellesleg okleveles biológus, nevetve jegyezte meg, hogy igazából harmadik szerzőtársuk is van, méghozzá a szerkesztő, Szűcs Teri személyében, aki szigorú szöveggondozóként a többi meséjét sorra ki is szórta a kötetből... A szót komolyra fordítva kifejtette, hogy benne egyáltalán nem keltett rosszérzést, ha egy mese szereplője nem a természetadta, rá jelemző módon viselkedett a könyvben – hiszen a mesétől az ember egészen mást vár, mint az egzakt tudománytól. Mégis Noémival együtt fontosnak tartották, és saját gyerekeiken tapasztalták is, hogy jól tud együttműködni a mese és az azt kiegészítő, vagy olykor épp ellentmondó, tudományosabb leírás.
Végül az illusztrátor, Kispál Éva, Zágoni Balázs kéldésére elmondta, nagy élvezettel és lendülettel készítette el a képeket, vezérfonala pedig inkább a mese, mint a leírás volt. Zárásképpen a szerzők felolvasták a beszélgetés elején már megidézett, kedves hangulatú holló-mesét, valamint a hozzátartozó, közérthető, mégis informatív ismertetőt.
Szerzők
-- Balázs Eszter Anna --
További írások a rovatból
irodalom
kabai lóránt el sem kezdett versek kötetbemutató és kiállításmegnyitó Miskolcon
irodalom
Határátkelés címen rendezték meg a Kis Présházban öt kortárs költő közös estjét
